Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Inkább büszkélkednie, nem pedig panaszkodnia kellene a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)...
Inkább büszkélkednie, nem pedig panaszkodnia kellene a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorának, az intézménynek ugyanis körülbelül nyolcmilliárd forintja fekszik államkötvényben - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Kossuth Rádiónak.
Péceli Gábor, a BME rektora még júniusban azt mondta, nagyon nehéz helyzetben van az intézmény, a 2008-as szinthez képest reálértéken a fenntartói finanszírozás 60 százalékát kapja csak, a nyolc felsőoktatási intézményre jutó 10 milliárd forintos kiválósági támogatásból pedig mindössze 5,7 százaléknyi összeget ítéltek a Műegyetemnek.
Klinghammer István erre úgy reagált: a támogatást az egyetemek nagysága szerint osztották, illetve az alapján, hogy hány hallgatója, hány kara, kiválóan működő intézete van.
Az államtitkár szerint más a helyzet a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE), amelynek rektora, Rostoványi Zsolt szintén szóvá tette intézménye nehéz helyzetét. Klinghammer István azt mondta: elismeri, hogy a Corvinus anyagi gondokkal küzd, de meg kellene vizsgálni, hogy ezek a problémák miből erednek, a magyarázat ugyanis a PPP módszerrel finanszírozott és túlméretezett új kollégiumuk és oktatási épületük után fizetendő óriási összeg. A BCE oktatói létszáma is meglepően nagy, de a kialakult helyzetben a kormányzat, ahol tud, igyekszik segíteni - tette hozzá.
A hallgatói ösztöndíjakra átutaltak egy összeget, "tehát árnyaltan kellene ezt nézni” – mondta az államtitkár. Hozzátette: a kritizáló egyetemi vezetőknek szelídebbeknek, megfontoltabbnak és önkritikusabbnak kellene lenniük, miután a nehézségek kialakulásában az intézmények gazdálkodása is benne van.
Klinghammer szerint ráadásul az egyetemek nem csak állami támogatásból gazdálkodnak. Tény, hogy 2013-ban a felsőoktatásnak 123 milliárd forint állami pénz jut, de tudni kell, hogy az intézmények összesen 490 milliárdból gazdálkodnak, „csak rektor urak nagy része szemérmesen elhallgatja azt, amire egyébként büszkének kellene lenni”.
Klinghammer István azt is kijelentette, nem ért egyet azzal a kritikával, hogy a forráshiány a minőség rovására megy a felsőoktatásban. "Juthatna bizony több pénz a területre, de a feladat most az, hogy épp a minőség érdekében át legyenek rendezve a felsőoktatás sorai" - mondta, hozzátéve: a forráshiány ezért sem mehet a minőség rovására, mert „ha nehéz helyzetben is van az egyetem, a pi akkor is 3,14, akkor is eleget tudunk tenni az oktatási követelményeknek, hiszen az oktatói kar rendelkezésre áll”. Klinghammer István egyúttal hangsúlyozta, a nem érzi jogosnak, ha az intézmények az elbocsátások rémével fenyegetőznek, mert a béreket mindenhol biztosítják.