Inkább büszkélkednie, nem pedig panaszkodnia kellene a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)...
Inkább büszkélkednie, nem pedig panaszkodnia kellene a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorának, az intézménynek ugyanis körülbelül nyolcmilliárd forintja fekszik államkötvényben - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Kossuth Rádiónak.
Péceli Gábor, a BME rektora még júniusban azt mondta, nagyon nehéz helyzetben van az intézmény, a 2008-as szinthez képest reálértéken a fenntartói finanszírozás 60 százalékát kapja csak, a nyolc felsőoktatási intézményre jutó 10 milliárd forintos kiválósági támogatásból pedig mindössze 5,7 százaléknyi összeget ítéltek a Műegyetemnek.
Klinghammer István erre úgy reagált: a támogatást az egyetemek nagysága szerint osztották, illetve az alapján, hogy hány hallgatója, hány kara, kiválóan működő intézete van.
Az államtitkár szerint más a helyzet a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE), amelynek rektora, Rostoványi Zsolt szintén szóvá tette intézménye nehéz helyzetét. Klinghammer István azt mondta: elismeri, hogy a Corvinus anyagi gondokkal küzd, de meg kellene vizsgálni, hogy ezek a problémák miből erednek, a magyarázat ugyanis a PPP módszerrel finanszírozott és túlméretezett új kollégiumuk és oktatási épületük után fizetendő óriási összeg. A BCE oktatói létszáma is meglepően nagy, de a kialakult helyzetben a kormányzat, ahol tud, igyekszik segíteni - tette hozzá.
A hallgatói ösztöndíjakra átutaltak egy összeget, "tehát árnyaltan kellene ezt nézni” – mondta az államtitkár. Hozzátette: a kritizáló egyetemi vezetőknek szelídebbeknek, megfontoltabbnak és önkritikusabbnak kellene lenniük, miután a nehézségek kialakulásában az intézmények gazdálkodása is benne van.
Klinghammer szerint ráadásul az egyetemek nem csak állami támogatásból gazdálkodnak. Tény, hogy 2013-ban a felsőoktatásnak 123 milliárd forint állami pénz jut, de tudni kell, hogy az intézmények összesen 490 milliárdból gazdálkodnak, „csak rektor urak nagy része szemérmesen elhallgatja azt, amire egyébként büszkének kellene lenni”.
Klinghammer István azt is kijelentette, nem ért egyet azzal a kritikával, hogy a forráshiány a minőség rovására megy a felsőoktatásban. "Juthatna bizony több pénz a területre, de a feladat most az, hogy épp a minőség érdekében át legyenek rendezve a felsőoktatás sorai" - mondta, hozzátéve: a forráshiány ezért sem mehet a minőség rovására, mert „ha nehéz helyzetben is van az egyetem, a pi akkor is 3,14, akkor is eleget tudunk tenni az oktatási követelményeknek, hiszen az oktatói kar rendelkezésre áll”. Klinghammer István egyúttal hangsúlyozta, a nem érzi jogosnak, ha az intézmények az elbocsátások rémével fenyegetőznek, mert a béreket mindenhol biztosítják.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
