Üzent a rektoroknak az államtitkár: "önkritikusabbnak kellene lenni"

Inkább büszkélkednie, nem pedig panaszkodnia kellene a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)...

  • Eduline
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár
Horváth Szabolcs

Inkább büszkélkednie, nem pedig panaszkodnia kellene a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorának, az intézménynek ugyanis körülbelül nyolcmilliárd forintja fekszik államkötvényben - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Kossuth Rádiónak.

Péceli Gábor, a BME rektora még júniusban azt mondta, nagyon nehéz helyzetben van az intézmény, a 2008-as szinthez képest reálértéken a fenntartói finanszírozás 60 százalékát kapja csak, a nyolc felsőoktatási intézményre jutó 10 milliárd forintos kiválósági támogatásból pedig mindössze 5,7 százaléknyi összeget ítéltek a Műegyetemnek.

Klinghammer István erre úgy reagált: a támogatást az egyetemek nagysága szerint osztották, illetve az alapján, hogy hány hallgatója, hány kara, kiválóan működő intézete van.

Az államtitkár szerint más a helyzet a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE), amelynek rektora, Rostoványi Zsolt szintén szóvá tette intézménye nehéz helyzetét. Klinghammer István azt mondta: elismeri, hogy a Corvinus anyagi gondokkal küzd, de meg kellene vizsgálni, hogy ezek a problémák miből erednek, a magyarázat ugyanis a PPP módszerrel finanszírozott és túlméretezett új kollégiumuk és oktatási épületük után fizetendő óriási összeg. A BCE oktatói létszáma is meglepően nagy, de a kialakult helyzetben a kormányzat, ahol tud, igyekszik segíteni - tette hozzá.

A hallgatói ösztöndíjakra átutaltak egy összeget, "tehát árnyaltan kellene ezt nézni” – mondta az államtitkár. Hozzátette: a kritizáló egyetemi vezetőknek szelídebbeknek, megfontoltabbnak és önkritikusabbnak kellene lenniük, miután a nehézségek kialakulásában az intézmények gazdálkodása is benne van.

Klinghammer szerint ráadásul az egyetemek nem csak állami támogatásból gazdálkodnak. Tény, hogy 2013-ban a felsőoktatásnak 123 milliárd forint állami pénz jut, de tudni kell, hogy az intézmények összesen 490 milliárdból gazdálkodnak, „csak rektor urak nagy része szemérmesen elhallgatja azt, amire egyébként büszkének kellene lenni”. 

Klinghammer István azt is kijelentette, nem ért egyet azzal a kritikával, hogy a forráshiány a minőség rovására megy a felsőoktatásban. "Juthatna bizony több pénz a területre, de a feladat most az, hogy épp a minőség érdekében át legyenek rendezve a felsőoktatás sorai" - mondta, hozzátéve: a forráshiány ezért sem mehet a minőség rovására, mert „ha nehéz helyzetben is van az egyetem, a pi akkor is 3,14, akkor is eleget tudunk tenni az oktatási követelményeknek, hiszen az oktatói kar rendelkezésre áll”. Klinghammer István egyúttal hangsúlyozta, a nem érzi jogosnak, ha az intézmények az elbocsátások rémével fenyegetőznek, mert a béreket mindenhol biztosítják.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tíz év után leváltják a Szegedi Tudományegyetem kancellárját

Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.