Kezdődik az idei könyvhét: ezeket a könyveket érdemes elolvasnotok

Csütörtökön kezdődik az idén 86. alkalommal megrendezett könyvhét, a Vörösmarty téren több mint háromszáz új kötetet mutatnak be. Ebből válogattunk ki most ötöt.

  • Eduline
pixabay.com

Luca Cognolato, Silvia Del Francia: A láthatatlan hős

Az ifjúsági regényként íródott A láthatatlan hős a magyarországi holokauszt egy példaértékű történetét meséli el. Az olasz Giorgio Perlasca a második világháború idején Budapesten dolgozott húskereskedőként, és régi barátjának, a spanyol nagykövetnek segített a zsidók számára kialakított védett házak megszervezésében. Amikor a nagykövet kénytelen elhagyni az országot, úgy tűnik, lehetetlen lesz megvédeni a követség oltalma alatt álló zsidókat, így Perlasca merész színjátékba kezd: az új spanyol konzulnak adja ki magát.

Csányi Vilmos: Íme, az ember

Csányi Vilmos nem véletlenül Magyarország legismertebb etológusa, már több könyvvel bizonyította, hogy lehet olvasmányosan, rengeteg humorral beszélni a tudományról és saját magunkról. Ezúttal nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert? A szabálykövetésről, a nyelvhasználatról, a tárgyakhoz való vonzódásról, az engedelmességről, a rangért folytatott küzdelemről, de főleg az ember kultúraképző képességéről ír érthetően, szemléletes példákkal, hogy még annak is izgalmas legyen a biológia és pszichológia, akitől ez még a középiskolában is távol állt.

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás

A Szétrajzás alcímében is a híres magyar emigránsok kézikönyve. Csiffáry Gabriella, a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa több évtizede kutatja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. Ezúttal az elmúlt évszázad magyar értelmiségének emigrálását dolgozza fel, olyan színészekkel, írókkal, filmesekkel, tudósokkal és művészekkel, akik politikai okból vagy a jobb élet reményében hagyták el Magyarországot, és külföldön találták meg a sikert. Köztük van Joseph Pulitzer, Andre Kertesz és Victor Vasarely is.

Gyömrői Edit: Szemben az árral

Gyömrői Edit, József Attila pszichoterapeutája németül írt, magyarul most először megjelenő önéletrajzi regényből kiderül, hogy milyen erők sodorták Európa és a világ nagy városaiba a kalandos életű asszonyt, akihez a költő hol szerelmesen vádló, hol szerelmesen becéző költeményeit címezte. A Kommün Budapestjén, a két háború közötti Bécsben és Párizsban, a náci hatalomátvétel Berlinjében, majd Ceylonban, végül pedig egy Amerikába tartó teherszállító hajó fedélzetén játszódó, számos önéletrajzi elemet tartalmazó regény azt bizonyítja, hogy Gyömrői Edit méltó volt erre a szerelemre.

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza

Nádasdy Ádám, az ELTE elismert nyelvész professzora 2014-ben többször írt az Élet és Irodalomba a homoszexualitásról, melegekről, saját melegségéről, most többek közt ezeket gyúrták össze könyvvé, amelyhez Eszterházy Péter írt fülszöveget. Nádasdy leszögezi, hogy amit valaki a hálószobában csinál, az magánügy, de hogy milyen párkapcsolatban él és kivel, házasságban vagy élettársi kapcsolatban, az már több ennél. A kötet összességében optimista, mint a Férfiszoba című írás, amelyet Kulka János olvasott fel a könyv bemutatóján - itt a társasház lakói egy ominózus látogatás után elfogadják az új szomszédok homoszexualitását.

"[David Cameron] azt mondta, azért támogatja a melegházasságot, mert konzervatív. Konzervatív elv, hogy valaki kötelezze el magát tartósan, állapodjon meg, vállaljon hosszú távú felelősséget. Álljon a világ elé: nekem ez van, kérem, én itt lakom, ezzel vagyok együtt" - mondta el Nádasdy a hvg.hu-nak a könyv megjelenése kapcsán adott interjúban.

Korábbi könyvajánlóinkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.