„Tízezres mozgásteret” és „jelentős” átcsoportosítást ígért a 2012-es keretszámok miatt elégedetlenkedő felvételizőknek az oktatási államtitkárság, a bölcsész-, jogi, társadalomtudományi és gazdasági alapszakokra jelentkezők azonban így sem járnak majd jobban, ezek a képzések a pótfelvételi előtt sem kapnak plusz ösztöndíjas helyeket.
“Kerestük a nullát a szám végén” – így reagáltak a gazdasági képzéseket indító egyetemek és főiskolák rektorai január elején, amikor a kormány nyilvánosságra hozta az alapszakok keretszámait. Akkor – alig néhány héttel a jelentkezési határidő előtt – nemcsak az intézményvezetőket, hanem a felvételizőket is leforrázták az adatok, szeptembertől ugyanis mindössze 250 elsőéves tanulhat ingyen gazdasági alapszakokon, a 250 helyet ráadásul 22 egyetem és főiskola között osztották szét.
Ez 95 százalékos csökkenést jelent a 2011-es létszámhoz képest, de a bölcsész- és jogi képzésre jelentkezők sem jártak sokkal jobban: előbbi hallgatói létszámát 1400-zal, utóbbit 700-zal csökkentették, míg a társadalomtudományi karok 1100 hallgatóval kevesebbet vehetnek fel államilag támogatott képzésre.
Jól hangzott - elsőre
A keretszámok miatt kirobbant tiltakozássorozat csitult, miután az oktatási államtitkárság bejelentette, még az augusztusi pótfelvételi előtt korrigálják a keretszámokat, Kis Norbert helyettes államtitkár egyenesen tízezres mozgástérről beszélt.
Pedig a jól hangzó „korrigálás” korántsem oldja majd meg a jogi, bölcsész-, társadalomtudományi és jogi képzésekre jelentkezők problémáját. Az eduline úgy tudja, a megmaradó állami ösztöndíjas és részösztöndíjas helyeket csak az adott képzési területen belül osztják majd újra, arra esély sincs, hogy a jogi és gazdasági karok plusz helyeket kapjanak – ezeken a képzéseken részösztöndíjas helyeket eleve nem hirdetett az államtitkárság.
| Milyenek lesznek a keretszámok 2013-ban? |
| Tovább csökkentené a felvételi keretszámokat az oktatási államtitkárság, az MTI birtokába került tervezet alapján 2013-ban 53 540, 2014-ben 52 940, 2015-ben pedig 51 640 elsőéves tanulhat ingyen vagy félig ingyen - vagyis állami ösztöndíjasként és részösztöndíjasként - az egyetemeken és főiskolákon. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el. |
„A gyakorlat az, hogy az intézmény képzési területen belül átcsoportosítja a támogatott helyeket, kivéve, ha az erőforrás-miniszter belső korlátokat állít. Képzési területek közötti átcsoportosításra az intézmény nem lesz jogosult” – válaszolta írásban Kis Norbert az eduline-nak.
A pótfelvételi előtti keretszámokat is központilag, szakokra és intézményekre lebontva határozzák majd meg, ezzel kiveszik az egyetemek és főiskolák kezéből a döntés jogát. A minisztérium egyébként arra számít, hogy az állami ösztöndíjas létszámot teljesen feltöltik majd az intézmények, csak részösztöndíjas helyek maradnak.
Még reménykednek
Ennek ellenére a felvételizők és az eduline által megkérdezett rektorok még mindig abban bíznak, hogy a megvágott keretszámokon az oktatási államtitkárság módosít majd.
Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint a kevés állami hellyel rendelkező szakok felé kell elmozdulni, „ha a keretszám-korrekciót az teszi szükségessé, hogy nem sikerül kellő számú és pontszámú jelentkezővel feltölteni a preferált szakokat”. „Ez esetben számítok a jogi karoknak – különösen a vidéki jogi karoknak – juttatott keretszámokra is, mert a jelenlegi elosztási rendszer széles kör számára érzékelhetően és több szempontból is igazságtalan” – mondja. A miskolci jogi kar összesen 80 állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel idén, az osztatlan jogászképzéshez azonban egyáltalán nem kaptak támogatást.
A dékán szerint az előző években soha nem sikerült teljesen feltölteni az államilag finanszírozott keretet, de nem az alacsony jelentkezői létszám, hanem a pontszámegyenlőség miatt – nem tudták úgy meghúzni a ponthatárokat, hogy pontosan annyi felvételiző kerüljön be a képzésekre, ahány hely volt.
„Abban reménykedünk, hogy agrárképzésre és a pedagógiai képzésekre is kapunk állami ösztöndíjas és részösztöndíjas helyeket, az alacsony keretszámok ezen a két területen elég nyugtalanítóak. Az agrármérnöki szakokon 30 államilag támogatott és részösztöndíjas hely jönne jól, a tanító és óvodapedagógus alapképzésen pedig 20-30 helynek örülnénk” – mondja Danyi József, a Kecskeméti Főiskola rektora.
Az intézmény az agrárképzésekre 30, pedagógusképzésre 70 államilag finanszírozott helyet kapott. A rektor nem számít arra, hogy maradnak állami ösztöndíjas helyek, az elmúlt években a teljes létszámot feltöltötték.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
