Az Országgyűlés ma a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban megtárgyalja, majd el is fogadhatja a felsőoktatási törvény azon módosítását, amely alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Az ülésnap reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a felsőoktatási törvény módosításának összevont vitáját bonyolítják le közvetlenül a szavazások előtt.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a javaslattal kapcsolatban azt mondta, a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya tárgyalni fog a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében.
Kivételes eljárás
A kormány kérésére szavazhat (szerda helyett) kedden az Országgyűlés a törvénymódosításról - ezt tartalmazta az előterjesztéshez hétfőn benyújtott, a parlament honlapján olvasható kivételességi javaslat.
A dokumentumot jegyző Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a napirendi javaslat módosítását a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja.
A házszabály szerint a kivételes eljárásban tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges.
Rétvári elmagyarázta, szerinte miért csal a CEU
A Parlamentben mókázott az államtitkár. Kunahlmi Ágnes interpellációja a lex CEU-ról szólt, amit az ellenzéki politikus kritizált, és számon is kért a kormányon. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára erre azt felelte, hogy a CEU-t New York államban jegyezték be, de ott csak papíron létezik, mert diplomát nem ad ki, sem kampusza, sem oktatói nincsenek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
