Hoffmann Rózsa is odacsapna a HÖK-ösöknek

Szigorúbban ellenőrizné a hallgatói önkormányzatok működését az Országgyűlés kulturális bizottságának kereszténydemokrata alelnöke.

  • MTI
Hoffmann Rózsa szigorúbban ellenőrizni a HÖK-öket
Stiller Ákos

Hoffmann Rózsa keddi budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: alaposan át kell tekinteni a hallgatói önkormányzatok működését, van-e olyan jogosítványuk, amely visszaélésre ad lehetőséget. Megjegyezte: államtitkárként - amíg a felsőoktatást irányította - a szigorúbb ellenőrzés híve volt.

Az ELTE gólyatáborában történtekről azt mondta: mélységesen elítél minden erőszakot, akárki ellen irányul. Jelezte: a héten találkozik a felsőoktatási államtitkárral, és a megbeszélésen erre a kérdésre is szeretne kitérni.

A korábbi köznevelési államtitkár szólt arról is: az oktatásirányítás jól felkészült a tanévkezdésre, "minden tankönyv idejében ott volt az iskolákban".

Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy a 2011-ben elfogadott szabályozás alapján a mostani tanév elején már a diákok 60 százaléka ingyenesen jutott a tankönyvekhez. A pedagógus életpálya részeként egy éven belül immár harmadjára nőttek a bérek, és a növekedés 2017-ig folytatódik. A béremelés eredményeként egy 16 éves gyakorlattal rendelkező napközis nevelőtanár, aki 2013 augusztusában még 145 ezer forintot keresett, most 240 ezer forintot, jövőre pedig 265 ezer forintot fog keresni. Idáig országos átlagban 40 százalékkal nőttek a bérek - jelezte. 

A kereszténydemokrata politikus értékelte a The Economist című brit lap eheti számában idézett felmérést is, miszerint a hatékonyságot tekintve meglepően jól teljesít a magyar közoktatás: a tanárok fizetését, az osztályok méretét és a diákok PISA-felmérésen elért eredményeit figyelembe véve a világ országait összesítő listán negyedik helyet ért el Magyarország. Hoffmann Rózsa azt mondta, a körülményekhez képest a magyar oktatási rendszer jól teljesít és tekintve, hogy olyan folyamatokat indítottak el az elmúlt négy évben, ami a színvonal emelését szolgálja, joggal várható, hogy néhány esztendő leforgásával ezek az eredmények lesznek a jellemzőek. Kitért a kutatás azon pontjára is, amely azt vizsgálta, a gyerekek mennyire szeretik iskolájukat. Ebben Magyarországon messze az OECD-átlag felett teljesített, megelőzve többi között Ausztriát, Németországot és az Egyesült Államokat is. 

 Az MTI kérdésére a Klik tervezett átalakítását és a megyei szint megerősítését támogatandónak nevezte, és azt mondta: azt ő maga is javasolta már egy évvel ezelőtt. Megjegyezte: nem helyes, ha egy központból irányítanak 198 tankerületet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu