Szigorúbban ellenőrizné a hallgatói önkormányzatok működését az Országgyűlés kulturális bizottságának kereszténydemokrata alelnöke.
Hoffmann Rózsa keddi budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: alaposan át kell tekinteni a hallgatói önkormányzatok működését, van-e olyan jogosítványuk, amely visszaélésre ad lehetőséget. Megjegyezte: államtitkárként - amíg a felsőoktatást irányította - a szigorúbb ellenőrzés híve volt.
Az ELTE gólyatáborában történtekről azt mondta: mélységesen elítél minden erőszakot, akárki ellen irányul. Jelezte: a héten találkozik a felsőoktatási államtitkárral, és a megbeszélésen erre a kérdésre is szeretne kitérni.
A korábbi köznevelési államtitkár szólt arról is: az oktatásirányítás jól felkészült a tanévkezdésre, "minden tankönyv idejében ott volt az iskolákban".
Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy a 2011-ben elfogadott szabályozás alapján a mostani tanév elején már a diákok 60 százaléka ingyenesen jutott a tankönyvekhez. A pedagógus életpálya részeként egy éven belül immár harmadjára nőttek a bérek, és a növekedés 2017-ig folytatódik. A béremelés eredményeként egy 16 éves gyakorlattal rendelkező napközis nevelőtanár, aki 2013 augusztusában még 145 ezer forintot keresett, most 240 ezer forintot, jövőre pedig 265 ezer forintot fog keresni. Idáig országos átlagban 40 százalékkal nőttek a bérek - jelezte.
A kereszténydemokrata politikus értékelte a The Economist című brit lap eheti számában idézett felmérést is, miszerint a hatékonyságot tekintve meglepően jól teljesít a magyar közoktatás: a tanárok fizetését, az osztályok méretét és a diákok PISA-felmérésen elért eredményeit figyelembe véve a világ országait összesítő listán negyedik helyet ért el Magyarország. Hoffmann Rózsa azt mondta, a körülményekhez képest a magyar oktatási rendszer jól teljesít és tekintve, hogy olyan folyamatokat indítottak el az elmúlt négy évben, ami a színvonal emelését szolgálja, joggal várható, hogy néhány esztendő leforgásával ezek az eredmények lesznek a jellemzőek. Kitért a kutatás azon pontjára is, amely azt vizsgálta, a gyerekek mennyire szeretik iskolájukat. Ebben Magyarországon messze az OECD-átlag felett teljesített, megelőzve többi között Ausztriát, Németországot és az Egyesült Államokat is.
Az MTI kérdésére a Klik tervezett átalakítását és a megyei szint megerősítését támogatandónak nevezte, és azt mondta: azt ő maga is javasolta már egy évvel ezelőtt. Megjegyezte: nem helyes, ha egy központból irányítanak 198 tankerületet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
