Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Stanford Egyetem vezeti az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeinek rangsorát a Forbes magazin szerdán...
A Stanford Egyetem vezeti az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeinek rangsorát a Forbes magazin szerdán közzétett éves összesítésében. Az észak-kaliforniai Szilícium-völgyben található, kutatással és oktatással foglalkozó egyetem a tavalyi harmadik helyről ugrott az élre annak köszönhetően, hogy javult a lemorzsolódási arány, a friss diplomások pedig magasabb fizetést visznek haza, mint korábban. A Stanfordon tavaly közel 20 ezer diák tanult, az évi költségek alulról súrolták a 60 ezer dollárt.
A kaliforniai egyetemek és főiskolák rendre jó helyet szereznek a magazin listáján: a Stanfordnál jóval kisebb Pomona College, amely 50 kilométerre keletre fekszik Los Angelestől, 1586 diákkal és évi 57 ezer dolláros tandíjjal a második helyet vívta ki magának.
"Az utóbbi hat évben, amióta a Forbes közzéteszi ezt a rangsor, először került a két első helyre a csendes-óceáni partvidék két iskolája" - hívta fel a figyelmet a listát elemző cikkében a Forbes.
Magyar egyetemek a top 200-ban?
A legújabb felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek.
Több képzés már most is szerepel a tematikus világrangsorokban: a QS 200-as listájára felkerült például a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem nyelvtudományi képzése, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikai, informatikai és építőmérnöki képzése is. Az összesített világrangsorokban a 300-400. helyig jutottak a magyar egyetemek. A részleteket itt olvashatjátok.
A tavalyi első helyezett, a New Jersey-i Princeton a harmadik helyre csúszott vissza. Utána a connecticuti Yale következik, az első öt legjobb egyetem közé pedig még a New York-i Columbia Egyetem került be. A tandíjak tekintetében az öt csúcsegyetem közül a Princeton a "legolcsóbb" 55 ezer dollárral, és a Columbia a legdrágább közel 62 ezer dollárral.
A Forbes a 650 amerikai felsőoktatási intézményt tandíjai és teljesítménye alapján listázta, figyelembe véve a hallgatók elégedettségét, a szakképzést, a diákhiteleket, a diplomát megszerzők arányát és az országos versenyeken elért eredményeket.
Massachusettsnek jutott be a legtöbb egyeteme az első tíz helyre: a Harvard a nyolcadik, a Williams College a 9., a híres Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) pedig a 10. lett a rangsorban.
A legjobb állami fenntartású egyetemnek a Berkeley bizonyult, amely a 22. helyet szerezte meg. A száz legjobb egyetem között 23 állami intézmény szerepel. A Forbes szerint a diákok számára kisebb költségekkel járó, ugyanakkor kitűnő oktatást nyújtó állami egyetemek komoly versenytársai az átlagos magániskoláknak.
Az Ivy League csoportba sorolt elitegyetemek közül a tavaly még 51. New York-i Cornell Egyetem a 19. helyre került, a Pennsylvania Egyetem a 11., a Rhode Island-i Brown Egyetem a 12., a New Hampshire-i Dartmouth pedig a 16. lett. A legnagyobb előrelépéssel az atlantai Morehouse College dicsekedhet: 235 helyet ugrott előre egy év alatt, és így jelenleg a 285. a sorban.