A Stanford vezeti a legjobb amerikai egyetemek Forbes-rangsorát

A Stanford Egyetem vezeti az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeinek rangsorát a Forbes magazin szerdán...

  • Eduline
A Stanford végzett a Forbes felsőoktatási rangsorának élén
Wikipedia

A Stanford Egyetem vezeti az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeinek rangsorát a Forbes magazin szerdán közzétett éves összesítésében. Az észak-kaliforniai Szilícium-völgyben található, kutatással és oktatással foglalkozó egyetem a tavalyi harmadik helyről ugrott az élre annak köszönhetően, hogy javult a lemorzsolódási arány, a friss diplomások pedig magasabb fizetést visznek haza, mint korábban. A Stanfordon tavaly közel 20 ezer diák tanult, az évi költségek alulról súrolták a 60 ezer dollárt.

A kaliforniai egyetemek és főiskolák rendre jó helyet szereznek a magazin listáján: a Stanfordnál jóval kisebb Pomona College, amely 50 kilométerre keletre fekszik Los Angelestől, 1586 diákkal és évi 57 ezer dolláros tandíjjal a második helyet vívta ki magának. 

"Az utóbbi hat évben, amióta a Forbes közzéteszi ezt a rangsor, először került a két első helyre a csendes-óceáni partvidék két iskolája" - hívta fel a figyelmet a listát elemző cikkében a Forbes.

Magyar egyetemek a top 200-ban?

A legújabb felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek.

Több képzés már most is szerepel a tematikus világrangsorokban: a QS 200-as listájára felkerült például a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem nyelvtudományi képzése, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikai, informatikai és építőmérnöki képzése is. Az összesített világrangsorokban a 300-400. helyig jutottak a magyar egyetemek. A részleteket itt olvashatjátok.

A tavalyi első helyezett, a New Jersey-i Princeton a harmadik helyre csúszott vissza. Utána a connecticuti Yale következik, az első öt legjobb egyetem közé pedig még a New York-i Columbia Egyetem került be. A tandíjak tekintetében az öt csúcsegyetem közül a Princeton a "legolcsóbb" 55 ezer dollárral, és a Columbia a legdrágább közel 62 ezer dollárral.

A Forbes a 650 amerikai felsőoktatási intézményt tandíjai és teljesítménye alapján listázta, figyelembe véve a hallgatók elégedettségét, a szakképzést, a diákhiteleket, a diplomát megszerzők arányát és az országos versenyeken elért eredményeket.

Massachusettsnek jutott be a legtöbb egyeteme az első tíz helyre: a Harvard a nyolcadik, a Williams College a 9., a híres Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) pedig a 10. lett a rangsorban.

A legjobb állami fenntartású egyetemnek a Berkeley bizonyult, amely a 22. helyet szerezte meg. A száz legjobb egyetem között 23 állami intézmény szerepel. A Forbes szerint a diákok számára kisebb költségekkel járó, ugyanakkor kitűnő oktatást nyújtó állami egyetemek komoly versenytársai az átlagos magániskoláknak. 

Az Ivy League csoportba sorolt elitegyetemek közül a tavaly még 51. New York-i Cornell Egyetem a 19. helyre került, a Pennsylvania Egyetem a 11., a Rhode Island-i Brown Egyetem a 12., a New Hampshire-i Dartmouth pedig a 16. lett. A legnagyobb előrelépéssel az atlantai Morehouse College dicsekedhet: 235 helyet ugrott előre egy év alatt, és így jelenleg a 285. a sorban.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.