Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás, valamint hamis magánokirat felhasználása vádja alól a Debreceni Törvényszék hétfőn az egykori debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjét, későbbi rektorát, valamint az intézmény egyik külső óraadóját, oktatásszervezőjét - tájékoztatta a törvényszék sajtószóvivője az ítélethirdetés után az MTI-t.

Ezzel a törvényszék helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság 2015. április 15-ei elsőfokú ítéletét. A volt rektor ellen 2011-ben névtelen feljelentés alapján indítottak eljárást.
A feljelentés arra utalt, hogy V. Zoltán intézetvezetőként megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős oktató betéti társaságával, de a megbízásban szereplő órákat nem a külsős oktató tartotta meg a főiskolán, hanem V. Zoltán, így a megemelt óradíj hozzá jutott vissza. Az így kifizetett összeg megközelítette a másfélmillió forintot.
A bíróság ítélete szerint a két vádlott nem követett el csalást, a jogtalan haszonszerzést ugyanis nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A megbízási szerződéseket a polgári törvénykönyv passzusai alapján is értelmezte a bíróság, eszerint a megbízott más közreműködőt is igénybe vehet a szerződés teljesítéséhez, és ehhez akár szóbeli megállapodás vagy ráutaló magatartás is elegendő. A bírósági tényállás szerint a 2006-ban hatályba lépett új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így az intézmény több külső óraadóval is szerződött.
A tantárgyfelosztásból, az órarendből egyébként egyértelmű volt mindenkinek, hogy nem a másodrendű vádlott fogja megtartani az órákat. Az órák nem maradtak el, a hallgatók sem kifogásolták az óra minőségét, az elsőrendű vádlott teljes mértékben alkalmas volt az órák színvonalas megtartására, az intézménynek nem keletkezett kára a helyettesítésből.
2010. július elsejétől V. Zoltánt nevezték ki a főiskola rektorává, aki szakmai tanácsadói munkával bízta meg V. Tibort, akinek 450 ezer, majd 600 ezer forintot fizetett ki munkájáért az intézmény. Hutkai Marianna a törvényszék bírói tanácsának elnöke kiemelte: az alapos gyanú valóban fennállt, az ugyanis megállapítható, hogy szabálytalanságok történtek a főiskolán, azt viszont nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak kétséget kizáróan bűncselekményt követtek el.
Elmondta még, hogy sok bizonytalanság van a tényállásban, de az ügyészség sem tudta ezeket bizonyításokkal alátámasztani. Így kétséget kizáróan nem lehetett bizonyítani, hogy jogtalan haszonszerzés történt, és azt sem, hogy a megbízási díj kihez került. A törvényszék szerint a korábbi rektor eseti jelleggel tudott a helyettesítésről, és a tantárgybeosztásról is tudomása lehetett.
Az eljárás során a védelem hivatkozott egy e-mailre, amely szerintük bizonyította azt, hogy maga a rektor utasította a tanszékvezetőt a külső óraadó helyettesítésére. A bíróság azonban a vád korlátai miatt a korábbi rektor szerepét nem vizsgálhatta. A Debreceni Törvényszék tanácsa szerint hatályon kívül helyezés esetén egy esetleges megismételt eljárás sem hozhatott volna eredményt, hiszen a bizonyítást legfeljebb a vádlottak részletesebb vallomása segítette volna, ők azonban ezt a bírósági eljárás során végig megtagadták.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.