Ismeritek azt a részt a South Parkban, amikor le szeretnék cserélni a város zászlaját, a megkérdezett emberek pedig képtelenek dönteni a kérdésben: „látom, hogy rasszista, ugyanakkor a múltunk része is” – mondja egyikük. Hasonló dilemmával néznek szembe több amerikai egyetemen is, miután az elmúlt hetekben főleg fekete jogvédő csoportok és diákszervezetek kezdtek tiltakozásba annak érdekében, hogy a rasszistának ítélt történelmi személyiségek nevét eltüntessék az intézmény életéből.
November közepén egy csoport aktivista elfoglalta a Princeton University elnökének irodáját. A tüntetők azt kifogásolták, hogy az egyetem több épülete is az egykori USA-elnökről, Woodrow Wilsonról lett elnevezve. Az egész országban heves vitát indított el az akció.
Wilson az egyetemen végzett, és az intézmény elnöke is volt, mielőtt átvette volna az ország irányítását 1913-ban. Így kézenfekvő, hogy róla nevezzenek el egész épületszárnyakat, ebédlőt és hasonlókat, nem?
A kérdésre elsőre igen lenne a válasz, de ha hozzátesszük, hogy Wilson virginiaiként igazi déli volt, manapság meglehetősen rizikósnak számító nézetekkel, például támogatta a szegregációt, akkor már más a helyzet. A lázadó diákok most főleg ezen nézetei alapján bélyegzik rasszistának, és azt szeretnék, ha nem tisztelegnének előtte az egyetemen.
Hasonló a helyzet a University of Marylanden, ahol fekete hallgatói szervezet tiltakozik azért, hogy nevezzék át a stadionjukat, amit egy nyíltan rasszista egykori egyetemi elnök és atlétáról neveztek el. A University of Oregonban szintén indultak hasonló akciók.
Azt persze senki sem vitatja, hogy Wilson vagy a többi kifogásolt személy ma már tényleg vállalhatatlan nézeteket vallott, ugyanakkor múltjuk részeként tekintenek ezekre a személyekre, akik mellett pozitív cselekedeteket is fel lehet sorolni. Wilson például törvényt hozott a gyerekmunka ellen, stabilizálta a bankrendszert és nyolc órában maximalizálta a vasúti dolgozók napi munkaidejét.
Sokan a diákok lázadását az 1960-as évek fekete polgárjogi mozgalmaihoz hasonlítják. Bár ma már oda ülnek a buszon a feketék, ahova akarnak, a színes bőrű egyetemisták is ugyanazt a bejáratot használhatják az egyetemen, mint fehér társaik, mégis gyakoriak a rasszista megnyilvánulások. Ősszel már lemondásra kényszerítették a University of Missouri elnökét, mert a diákok szerint nem tett eleget a campuson történt rasszista incidensek ellen. Georgetownban épületeket neveztek át a diákok hasonló követelései miatt. A Harvardon és a Princetonon pedig belementek, hogy a mester (master) titulust elhagyják az egyetemi címekből, mert az a rabszolgattartó időkre emlékeztet.
Több lap is a charlstoni merényletek utáni vitához hasonlítják a mostanit. Júliusban egy férfi kilenc afroamerikait ölt meg egy dél-karolinai templomban. A konföderációs zászló eltávolítását akkor sokan követelték az állami törvényhozás épületéről. A lobogó a déli rabszolgatartó államok 19. századi törekvéseinek is jelképe volt, de a déli államokban a hagyományokból kifolyólag még használatban vannak. A vita végén végül győzött az érzékenység a hagyományok fölött, és lekerült a zászló az épületről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
