Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ismeritek azt a részt a South Parkban, amikor le szeretnék cserélni a város zászlaját, a megkérdezett emberek pedig képtelenek dönteni a kérdésben: „látom, hogy rasszista, ugyanakkor a múltunk része is” – mondja egyikük. Hasonló dilemmával néznek szembe több amerikai egyetemen is, miután az elmúlt hetekben főleg fekete jogvédő csoportok és diákszervezetek kezdtek tiltakozásba annak érdekében, hogy a rasszistának ítélt történelmi személyiségek nevét eltüntessék az intézmény életéből.

November közepén egy csoport aktivista elfoglalta a Princeton University elnökének irodáját. A tüntetők azt kifogásolták, hogy az egyetem több épülete is az egykori USA-elnökről, Woodrow Wilsonról lett elnevezve. Az egész országban heves vitát indított el az akció.
Wilson az egyetemen végzett, és az intézmény elnöke is volt, mielőtt átvette volna az ország irányítását 1913-ban. Így kézenfekvő, hogy róla nevezzenek el egész épületszárnyakat, ebédlőt és hasonlókat, nem?
A kérdésre elsőre igen lenne a válasz, de ha hozzátesszük, hogy Wilson virginiaiként igazi déli volt, manapság meglehetősen rizikósnak számító nézetekkel, például támogatta a szegregációt, akkor már más a helyzet. A lázadó diákok most főleg ezen nézetei alapján bélyegzik rasszistának, és azt szeretnék, ha nem tisztelegnének előtte az egyetemen.
Hasonló a helyzet a University of Marylanden, ahol fekete hallgatói szervezet tiltakozik azért, hogy nevezzék át a stadionjukat, amit egy nyíltan rasszista egykori egyetemi elnök és atlétáról neveztek el. A University of Oregonban szintén indultak hasonló akciók.
Azt persze senki sem vitatja, hogy Wilson vagy a többi kifogásolt személy ma már tényleg vállalhatatlan nézeteket vallott, ugyanakkor múltjuk részeként tekintenek ezekre a személyekre, akik mellett pozitív cselekedeteket is fel lehet sorolni. Wilson például törvényt hozott a gyerekmunka ellen, stabilizálta a bankrendszert és nyolc órában maximalizálta a vasúti dolgozók napi munkaidejét.
Sokan a diákok lázadását az 1960-as évek fekete polgárjogi mozgalmaihoz hasonlítják. Bár ma már oda ülnek a buszon a feketék, ahova akarnak, a színes bőrű egyetemisták is ugyanazt a bejáratot használhatják az egyetemen, mint fehér társaik, mégis gyakoriak a rasszista megnyilvánulások. Ősszel már lemondásra kényszerítették a University of Missouri elnökét, mert a diákok szerint nem tett eleget a campuson történt rasszista incidensek ellen. Georgetownban épületeket neveztek át a diákok hasonló követelései miatt. A Harvardon és a Princetonon pedig belementek, hogy a mester (master) titulust elhagyják az egyetemi címekből, mert az a rabszolgattartó időkre emlékeztet.
Több lap is a charlstoni merényletek utáni vitához hasonlítják a mostanit. Júliusban egy férfi kilenc afroamerikait ölt meg egy dél-karolinai templomban. A konföderációs zászló eltávolítását akkor sokan követelték az állami törvényhozás épületéről. A lobogó a déli rabszolgatartó államok 19. századi törekvéseinek is jelképe volt, de a déli államokban a hagyományokból kifolyólag még használatban vannak. A vita végén végül győzött az érzékenység a hagyományok fölött, és lekerült a zászló az épületről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.