Ismeritek azt a részt a South Parkban, amikor le szeretnék cserélni a város zászlaját, a megkérdezett emberek pedig képtelenek dönteni a kérdésben: „látom, hogy rasszista, ugyanakkor a múltunk része is” – mondja egyikük. Hasonló dilemmával néznek szembe több amerikai egyetemen is, miután az elmúlt hetekben főleg fekete jogvédő csoportok és diákszervezetek kezdtek tiltakozásba annak érdekében, hogy a rasszistának ítélt történelmi személyiségek nevét eltüntessék az intézmény életéből.
November közepén egy csoport aktivista elfoglalta a Princeton University elnökének irodáját. A tüntetők azt kifogásolták, hogy az egyetem több épülete is az egykori USA-elnökről, Woodrow Wilsonról lett elnevezve. Az egész országban heves vitát indított el az akció.
Wilson az egyetemen végzett, és az intézmény elnöke is volt, mielőtt átvette volna az ország irányítását 1913-ban. Így kézenfekvő, hogy róla nevezzenek el egész épületszárnyakat, ebédlőt és hasonlókat, nem?
A kérdésre elsőre igen lenne a válasz, de ha hozzátesszük, hogy Wilson virginiaiként igazi déli volt, manapság meglehetősen rizikósnak számító nézetekkel, például támogatta a szegregációt, akkor már más a helyzet. A lázadó diákok most főleg ezen nézetei alapján bélyegzik rasszistának, és azt szeretnék, ha nem tisztelegnének előtte az egyetemen.
Hasonló a helyzet a University of Marylanden, ahol fekete hallgatói szervezet tiltakozik azért, hogy nevezzék át a stadionjukat, amit egy nyíltan rasszista egykori egyetemi elnök és atlétáról neveztek el. A University of Oregonban szintén indultak hasonló akciók.
Azt persze senki sem vitatja, hogy Wilson vagy a többi kifogásolt személy ma már tényleg vállalhatatlan nézeteket vallott, ugyanakkor múltjuk részeként tekintenek ezekre a személyekre, akik mellett pozitív cselekedeteket is fel lehet sorolni. Wilson például törvényt hozott a gyerekmunka ellen, stabilizálta a bankrendszert és nyolc órában maximalizálta a vasúti dolgozók napi munkaidejét.
Sokan a diákok lázadását az 1960-as évek fekete polgárjogi mozgalmaihoz hasonlítják. Bár ma már oda ülnek a buszon a feketék, ahova akarnak, a színes bőrű egyetemisták is ugyanazt a bejáratot használhatják az egyetemen, mint fehér társaik, mégis gyakoriak a rasszista megnyilvánulások. Ősszel már lemondásra kényszerítették a University of Missouri elnökét, mert a diákok szerint nem tett eleget a campuson történt rasszista incidensek ellen. Georgetownban épületeket neveztek át a diákok hasonló követelései miatt. A Harvardon és a Princetonon pedig belementek, hogy a mester (master) titulust elhagyják az egyetemi címekből, mert az a rabszolgattartó időkre emlékeztet.
Több lap is a charlstoni merényletek utáni vitához hasonlítják a mostanit. Júliusban egy férfi kilenc afroamerikait ölt meg egy dél-karolinai templomban. A konföderációs zászló eltávolítását akkor sokan követelték az állami törvényhozás épületéről. A lobogó a déli rabszolgatartó államok 19. századi törekvéseinek is jelképe volt, de a déli államokban a hagyományokból kifolyólag még használatban vannak. A vita végén végül győzött az érzékenység a hagyományok fölött, és lekerült a zászló az épületről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
