ELTE-dékán: ha nincs állami támogatás, pályázni kell

Hiába várunk az államra, ha nincs költségvetési forrás, akkor pályázati forrásból kell megteremteni a tudományos...

  • Eduline

Hiába várunk az államra, ha nincs költségvetési forrás, akkor pályázati forrásból kell megteremteni a tudományos munka feltételeit, akkor lesz az egyetemen fénymásolópapír és toner - mondta az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja az Indexnek, Hammer Ferenc Facebook-posztjára reagálva. A médiatanszék adjunktusa szerdai bejegyzésében azt írta: nincs pénz nyomtatópatronra, könyvekre, konferenciákra, kutatásokra.

Dezső Tamás szerint már idejétmúlttá vált az az attitűd, hogy adjon az állam, adjon az egyetem, vagy adjon a kar. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 16 intézet van, amelyeknek különböző a pályázati intenzitásuk és eredményességük - mondta.

Hammer kifogásolta azt is: a médiaszakosoknak ő próbálja meg elintézni, hogy bemehessenek a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtárába, mert az ELTE nem költ szakkönyvekre. Dezső Tamás azt mondta: a bölcsészkar évente 50 millió forintért vásárol könyvet, ez az összeg is szinte 100 százalékban pályázati forrásból származik. Az ELTE bölcsészhallgatói számára két és fél millió könyv érhető el, emellett használhatják az elektronikus adatbázisokat is.

Hammer Ferenc Facebook-posztjában azt írta: hiába habilitált, nem nevezték ki docensnek az egyetemen. A dékán leszögezte: forráshiány miatt az ELTE Bölcsészettudományi Karán is állnak az előléptetések. Dezső Tamás szerint az azonban félreértés, hogy a habilitáció után bárkit is azonnal elő kell léptetniük. A habilitáció csak előfeltétele az egyetemen a docensi címnek, jelenleg is 6-7 habilitált adjunktus vár arra, hogy kiírják a docensi pályázatokat.

A dékán szerint félreértés az is, hogy az oktatókat arra kötelezik, csak ELTE-s e-mailcímükről levelezzenek, ahogy ezt Hammer Ferenc kifogásolta. A BTK-n két évvel ezelőtt vezették be az egységes munkahelyi e-mailcímeket, a kar ugyanis nem tudja kezelni az 500 oktató gyakran változó, privát e-mailcímét. "Azt hiszem, ez akár a dékán, akár a rektor részéről egy határozott, ámde jóindulatú kérés" - mondta Dezső Tamás. Az ELTE 2013-ban negyven százalékkal kevesebb állami támogatásból gazdálkodhat, mint öt éve: a többbi intézmény finanszírozásáról itt olvashattok.

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.