ELTE-dékán: ha nincs állami támogatás, pályázni kell

Hiába várunk az államra, ha nincs költségvetési forrás, akkor pályázati forrásból kell megteremteni a tudományos...

  • Eduline

Hiába várunk az államra, ha nincs költségvetési forrás, akkor pályázati forrásból kell megteremteni a tudományos munka feltételeit, akkor lesz az egyetemen fénymásolópapír és toner - mondta az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja az Indexnek, Hammer Ferenc Facebook-posztjára reagálva. A médiatanszék adjunktusa szerdai bejegyzésében azt írta: nincs pénz nyomtatópatronra, könyvekre, konferenciákra, kutatásokra.

Dezső Tamás szerint már idejétmúlttá vált az az attitűd, hogy adjon az állam, adjon az egyetem, vagy adjon a kar. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 16 intézet van, amelyeknek különböző a pályázati intenzitásuk és eredményességük - mondta.

Hammer kifogásolta azt is: a médiaszakosoknak ő próbálja meg elintézni, hogy bemehessenek a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtárába, mert az ELTE nem költ szakkönyvekre. Dezső Tamás azt mondta: a bölcsészkar évente 50 millió forintért vásárol könyvet, ez az összeg is szinte 100 százalékban pályázati forrásból származik. Az ELTE bölcsészhallgatói számára két és fél millió könyv érhető el, emellett használhatják az elektronikus adatbázisokat is.

Hammer Ferenc Facebook-posztjában azt írta: hiába habilitált, nem nevezték ki docensnek az egyetemen. A dékán leszögezte: forráshiány miatt az ELTE Bölcsészettudományi Karán is állnak az előléptetések. Dezső Tamás szerint az azonban félreértés, hogy a habilitáció után bárkit is azonnal elő kell léptetniük. A habilitáció csak előfeltétele az egyetemen a docensi címnek, jelenleg is 6-7 habilitált adjunktus vár arra, hogy kiírják a docensi pályázatokat.

A dékán szerint félreértés az is, hogy az oktatókat arra kötelezik, csak ELTE-s e-mailcímükről levelezzenek, ahogy ezt Hammer Ferenc kifogásolta. A BTK-n két évvel ezelőtt vezették be az egységes munkahelyi e-mailcímeket, a kar ugyanis nem tudja kezelni az 500 oktató gyakran változó, privát e-mailcímét. "Azt hiszem, ez akár a dékán, akár a rektor részéről egy határozott, ámde jóindulatú kérés" - mondta Dezső Tamás. Az ELTE 2013-ban negyven százalékkal kevesebb állami támogatásból gazdálkodhat, mint öt éve: a többbi intézmény finanszírozásáról itt olvashattok.

Hozzászólások

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.