Hiába várunk az államra, ha nincs költségvetési forrás, akkor pályázati forrásból kell megteremteni a tudományos...
Hiába várunk az államra, ha nincs költségvetési forrás, akkor pályázati forrásból kell megteremteni a tudományos munka feltételeit, akkor lesz az egyetemen fénymásolópapír és toner - mondta az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja az Indexnek, Hammer Ferenc Facebook-posztjára reagálva. A médiatanszék adjunktusa szerdai bejegyzésében azt írta: nincs pénz nyomtatópatronra, könyvekre, konferenciákra, kutatásokra.
Dezső Tamás szerint már idejétmúlttá vált az az attitűd, hogy adjon az állam, adjon az egyetem, vagy adjon a kar. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 16 intézet van, amelyeknek különböző a pályázati intenzitásuk és eredményességük - mondta.
Hammer kifogásolta azt is: a médiaszakosoknak ő próbálja meg elintézni, hogy bemehessenek a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtárába, mert az ELTE nem költ szakkönyvekre. Dezső Tamás azt mondta: a bölcsészkar évente 50 millió forintért vásárol könyvet, ez az összeg is szinte 100 százalékban pályázati forrásból származik. Az ELTE bölcsészhallgatói számára két és fél millió könyv érhető el, emellett használhatják az elektronikus adatbázisokat is.
Hammer Ferenc Facebook-posztjában azt írta: hiába habilitált, nem nevezték ki docensnek az egyetemen. A dékán leszögezte: forráshiány miatt az ELTE Bölcsészettudományi Karán is állnak az előléptetések. Dezső Tamás szerint az azonban félreértés, hogy a habilitáció után bárkit is azonnal elő kell léptetniük. A habilitáció csak előfeltétele az egyetemen a docensi címnek, jelenleg is 6-7 habilitált adjunktus vár arra, hogy kiírják a docensi pályázatokat.
A dékán szerint félreértés az is, hogy az oktatókat arra kötelezik, csak ELTE-s e-mailcímükről levelezzenek, ahogy ezt Hammer Ferenc kifogásolta. A BTK-n két évvel ezelőtt vezették be az egységes munkahelyi e-mailcímeket, a kar ugyanis nem tudja kezelni az 500 oktató gyakran változó, privát e-mailcímét. "Azt hiszem, ez akár a dékán, akár a rektor részéről egy határozott, ámde jóindulatú kérés" - mondta Dezső Tamás. Az ELTE 2013-ban negyven százalékkal kevesebb állami támogatásból gazdálkodhat, mint öt éve: a többbi intézmény finanszírozásáról itt olvashattok.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
