Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének huszonkét munkatársa is csatlakozott az ELTE TÁTK oktatóinak és hallgatóinak kezdeményezéséhez, amellyel a társadalmi nemek szak megszüntetése és az egyetemi autonómia csorbítása ellen tiltakoznak.

„Kollégáinkhoz hasonlóan, a megszüntetett szak oktatóival és hallgatóival szolidárisan a november 12-16-i héten óráinkon, konzultációinkon kiemelten foglalkozunk azzal, hogy a társadalmi nemek tanulmányozása és szempontrendszere miért fontos az irodalomtudomány és a magyar társadalom számára” – írják az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet munkatársai.
„Sztrájknapot” tartanak az ELTE TÁTK-on
„Az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatói és diákjai figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájk napot szerveznek tiltakozásul a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen. Felhívjuk az ELTE karok, illetve minden magyarországi egyetem oktatóit és diákjait, hogy hasonló akciókkal fejezzék ki tiltakozásukat!” – olvasható a Facebookon az eseményről.
Délelőtt a társadalmi nemek tudományáról tartanak negyedórás előadásokat – ahogy arról korábban beszámoltunk, október közepén jelent meg a Magyar Közlönyben a társadalmi nemek mesterszak megszüntetéséről szóló határozat. A rendeletmódosítás szerint a legkésőbb az idei évben genderszakra felvett hallgatók a tanulmányaikat a képzés megkezdésekor hatályos követelmények alapján még befejezhetik.
Délután az Oktatási Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, majd hallgatói fórumot tart a kar hallgatói önkormányzata.
Az ELTE több tanszéke csatlakozott az akcióhoz
Nem a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet az egyetlen, amelynek munkatársai támogatják a TÁTK-os sztrájknapot, az ELTE bölcsészkarának kommunikáció, filmtudomány és esztétika tanszéke is csatlakozik, Facebook-oldalukon azt írják, „a november 12-16-i héten zajló óráinkon kitérünk a kurzus témájának genderszempontjaira, már csak azért is, mert van, hogy nálunk az egész kurzus arról szól. Továbbá a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről is beszélgetünk majd a hallgatókkal”.
Egyre több egyetem csatlakozik az ELTE-s sztrájknaphoz
A CEU hallgatói is csatlakoznak az ELTE Társadalomtudományi Karán szerveződő „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknaphoz". A szolidaritási nap november 14-én lesz, a társadalomtudományi kar oktatói és hallgatói így tiltakoznak „a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások", valamint a társadalmi nemek szak megszüntetése ellen.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.