Holland egyetemisták haragítják magukra a vendéglátásban dolgozókat

A világ első drónpincéreket alkalmazó pop-up kávézóját nyitották meg a hét végén az Eindhoveni Műszaki Egyetem diákjai. Ha rendszeresítik, akkor egy népszerű diákmunka-lehetőség ugrott is.

  • MTI
Shutterstock

A spontán felállított kávézó az intézmény fennállásának 60. évfordulóját ünneplő fesztivál keretében várta az érdeklődőket. A projektben részt vevő 20 diák kilenc hónapon át dolgozott a drón megtervezésén és megépítésén, hogy megmutassa, milyen fontos része lehet a modernkori mindennapoknak egy ilyen apró, beltéri szerkezet.

A Blue Jay-re, vagyis kék szajkóra keresztelt drón úgy fest, mint egy fehér színű repülő csészealj hatalmas világító szemekkel. A szerkezet odarepül az asztalhoz és felveszi a rendelést a vendégtől, aki az étlapra mutatva jelzi, hogy mit szeretne fogyasztani, majd egy másik drón kihozza a kért innivalót.

A szenzoroknak és a hosszú életű elemeknek köszönhetően a Blue Jay könnyedén elnavigál az emberekkel teli beltéri környezetben, szemben más drónokkal, amelyek GPS-rendszerre épülnek. A projekt az egyetem támogatásával valósult meg és minden egyes drón megépítése nagyjából 2000 euróba (622 ezer forint) került.

A hallgatók szerint a beltéri drónokat egy sor különböző módon lehetne alkalmazni, egyebek között tüzek eloltására, betolakodók jelzésére, vagy miniatűr házi pincérként.

"Úgy hisszük, hogy a beltéri drónok egy nap a társadalmunk részévé válnak. Egy nap a barátainak lehetnek" - fogalmazott az egyik diák a fejlesztésüket bemutató videóban.

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.