A brazil legfelsőbb bíróság helyi idő szerint csütörtökön egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a felsőoktatásban...
A brazil legfelsőbb bíróság helyi idő szerint csütörtökön egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a felsőoktatásban bevezetett fajok szerinti kvótarendszer alkotmányos, és a rabszolgaság korából származó adósság jóvátétele.
A bíróság tíz bírája a Brazíliavárosi Egyetem rendelkezésének ügyében döntött, amely 2004-ben kvótarendszert vezetett be: a hallgatói helyek 20 százalékát a feketéknek, a kevert rasszúaknak és az őslakosoknak tartotta fenn.
A döntés immár a 191 milliós ország minden állami egyetemére érvényes lesz. A Brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (IBGE) adatai szerint a lakosság kevesebb mint 50 százaléka fehér: 7,6 százalékuk fekete, 43,1 százalékuk pedig kevert rasszú. Kétmillió brazil ázsiainak tartja magát, 817 ezer pedig őslakosnak.
A bíróság a DEM jobboldali párt beadványára hozta meg döntését. Ez utóbbi azért fordult a bírósághoz, mert szerinte az egyetem politikája ellentétes az egyenlőség elvével, és a faji alapú kritériumok megállapításával a rasszizmust bátorítja.
A bírák viszont úgy ítélték meg, hogy az egyetem módszere törvényes eszköz arra, hogy javítsanak az afrikai ősöktől származó lakosokat sújtó hátrányokon.
Brazília 1888. május 13-án egyike volt a rabszolgaságot utolsóként eltörlő országoknak. 2001-ben Rio de Janeiro szövetségi állam egyeteme volt az első, amelyben kvótarendszert vezettek be. Brazíliában jelenleg 98 állami egyetem működik, és több mint 70 százalékuk alkalmaz faji kvótákat.Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
