Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A brazil legfelsőbb bíróság helyi idő szerint csütörtökön egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a felsőoktatásban bevezetett fajok szerinti kvótarendszer alkotmányos, és a rabszolgaság korából származó adósság jóvátétele.
A bíróság tíz bírája a Brazíliavárosi Egyetem rendelkezésének ügyében döntött, amely 2004-ben kvótarendszert vezetett be: a hallgatói helyek 20 százalékát a feketéknek, a kevert rasszúaknak és az őslakosoknak tartotta fenn.
A döntés immár a 191 milliós ország minden állami egyetemére érvényes lesz. A Brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (IBGE) adatai szerint a lakosság kevesebb mint 50 százaléka fehér: 7,6 százalékuk fekete, 43,1 százalékuk pedig kevert rasszú. Kétmillió brazil ázsiainak tartja magát, 817 ezer pedig őslakosnak.
A bíróság a DEM jobboldali párt beadványára hozta meg döntését. Ez utóbbi azért fordult a bírósághoz, mert szerinte az egyetem politikája ellentétes az egyenlőség elvével, és a faji alapú kritériumok megállapításával a rasszizmust bátorítja.
A bírák viszont úgy ítélték meg, hogy az egyetem módszere törvényes eszköz arra, hogy javítsanak az afrikai ősöktől származó lakosokat sújtó hátrányokon.
Brazília 1888. május 13-án egyike volt a rabszolgaságot utolsóként eltörlő országoknak. 2001-ben Rio de Janeiro szövetségi állam egyeteme volt az első, amelyben kvótarendszert vezettek be. Brazíliában jelenleg 98 állami egyetem működik, és több mint 70 százalékuk alkalmaz faji kvótákat.
