Döntöttek: jogosan jár az előny az egyetemeken az afroamerikaiaknak

A brazil legfelsőbb bíróság helyi idő szerint csütörtökön egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a felsőoktatásban...

  • MTI

A brazil legfelsőbb bíróság helyi idő szerint csütörtökön egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a felsőoktatásban bevezetett fajok szerinti kvótarendszer alkotmányos, és a rabszolgaság korából származó adósság jóvátétele.

A bíróság tíz bírája a Brazíliavárosi Egyetem rendelkezésének ügyében döntött, amely 2004-ben kvótarendszert vezetett be: a hallgatói helyek 20 százalékát a feketéknek, a kevert rasszúaknak és az őslakosoknak tartotta fenn.

A döntés immár a 191 milliós ország minden állami egyetemére érvényes lesz. A Brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (IBGE) adatai szerint a lakosság kevesebb mint 50 százaléka fehér: 7,6 százalékuk fekete, 43,1 százalékuk pedig kevert rasszú. Kétmillió brazil ázsiainak tartja magát, 817 ezer pedig őslakosnak.

A bíróság a DEM jobboldali párt beadványára hozta meg döntését. Ez utóbbi azért fordult a bírósághoz, mert szerinte az egyetem politikája ellentétes az egyenlőség elvével, és a faji alapú kritériumok megállapításával a rasszizmust bátorítja.

A bírák viszont úgy ítélték meg, hogy az egyetem módszere törvényes eszköz arra, hogy javítsanak az afrikai ősöktől származó lakosokat sújtó hátrányokon.

Brazília 1888. május 13-án egyike volt a rabszolgaságot utolsóként eltörlő országoknak. 2001-ben Rio de Janeiro szövetségi állam egyeteme volt az első, amelyben kvótarendszert vezettek be. Brazíliában jelenleg 98 állami egyetem működik, és több mint 70 százalékuk alkalmaz faji kvótákat.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.