Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben - közölte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta. Meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.
Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek - fejtette ki a tárca vezetője, hozzátéve: az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad - jelezte a miniszter.
Balog Zoltán közlése szerint a pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket "elég tágra vettek" - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán.
A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül. Egy olyan magyar innovációról van szó, ami nemzetközi hírnévvel bír, de többféle okból fenntartási zavarokkal küzd. Azt szeretnék, ha az intézmény működése biztonságos lenne - mutatott rá a tárca vezetője.
A javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.
Emellett a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusok is jogosultak lesznek pótszabadságra.
A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot - amelyről egyeztetettek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is - még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.
A mostani törvénymódosításokat ősszel várhatóan továbbiak követik, ezek érinthetik a hallgatói önkormányzatokat és az egyetem, főiskola, közösségi főiskola tagolást, a vidéki főiskolák jövőjét, a felsőoktatás profiltisztítását.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.