A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben - közölte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta. Meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.
Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek - fejtette ki a tárca vezetője, hozzátéve: az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad - jelezte a miniszter.
Balog Zoltán közlése szerint a pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket "elég tágra vettek" - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán.
A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül. Egy olyan magyar innovációról van szó, ami nemzetközi hírnévvel bír, de többféle okból fenntartási zavarokkal küzd. Azt szeretnék, ha az intézmény működése biztonságos lenne - mutatott rá a tárca vezetője.
A javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.
Emellett a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusok is jogosultak lesznek pótszabadságra.
A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot - amelyről egyeztetettek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is - még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.
A mostani törvénymódosításokat ősszel várhatóan továbbiak követik, ezek érinthetik a hallgatói önkormányzatokat és az egyetem, főiskola, közösségi főiskola tagolást, a vidéki főiskolák jövőjét, a felsőoktatás profiltisztítását.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
