Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar felsőoktatásnak hihetetlen tradíciója, erőforrásai, nemzetközi...
Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar felsőoktatásnak hihetetlen tradíciója, erőforrásai, nemzetközi színvonalú képzései vannak, ugyanakkor a felsőoktatás világa alulfinanszírozott, pazarló, sokszor nem azoknak a diplomáknak a megszerzését segíti, amelyekre a magyar gazdaságnak szüksége van.
A diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs is szükség diplomára, másik 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahol nem arra a végzettségre van szükség, amellyel a diplomás rendelkezik - állapította meg Balog Zoltán a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Rámutatott, kétféle módon lehet közelíteni az oktatás kérdéséhez: minél szélesebbre tárni a kapukat, ez esetben a diákok finanszírozzák a képzésüket, önköltséges módon, illetve, ha az állam beszáll a finanszírozásba, nagyon komoly minőségi kritériumok mellett. Magyarországon e kettő "öszvér megoldása" van jelen, ami a legrosszabb irány - vélte.
Jelezte: a jövőben fele annyi pedagógust szeretnének képezni, ők azonban olyan ösztöndíjat kapnak, amely közelít a kezdő tanári fizetéshez. Hozzátette: az idén kétezer ilyen ösztöndíjat kínálnak majd. Megjegyezte: van olyan főiskola, ahol a hallgatók száma a felére csökkent az elmúlt öt évben, az oktatóké pedig tíz százalékkal nőtt. Gazdaságos működés ez? - tette fel a kérdést.
Balog Zoltán a felsőoktatás súlyos, több tízmilliárdos gondjának nevezte a PPP-konstrukciókat, és hasonló gondot jelent az egyetemek által felhalmozott adósságállomány. Az állam szerepét e téren is meg akarják erősíteni - jelezte. Szólt arról is, hogy tíz éven belül megháromszoroznák azon hallgatók számát, akik Magyarországon tanulnak. Ma rengeteg pénzt költenek kutatásra-fejlesztésre is, de az erőforrások elaprózottak - említett egy másik megoldandó kérdést.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
