Segélyalap jöhet létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére, az erről szóló...
Segélyalap jöhet létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére, az erről szóló javaslatot a szaktárca hamarosan a kormány elé terjeszti - jelentette be az emberi erőforrások minisztere a felsőoktatási kerekasztal csütörtöki budapesti ülése után. Balog Zoltán sajtótájékoztatón elmondta: arról a jövő héten egyeztetnek, hogy mekkora összegre lesz szükség.
Mennyivel csökkentették a felsőoktatási intézmények állami támogatását az elmúlt évben? Az intézményekre lebontott adatokat itt nézhetitek meg.
A tárca vezetője az MTI kérdésére közölte: arról nem volt szó, hogy kötött vagy felülről nyitott lesz-e az alap. Becslésbe nem bocsátkozott, de úgy fogalmazott, hogy nyilván több milliárd forintról lesz szó. Mint megjegyezte: tartják magukat a korábban tett, 47 milliárd forint többletforrásról szóló ígérethez, emellett kitért arra 10 milliárd forintra is, amely a felsőoktatási kiválósági programra jut. Ez így 57 milliárd forint - hangsúlyozta.
Balog Zoltán elmondta, az intézményekkel külön fognak megállapodásokat kötni, amelyekben az egyetemek, főiskolák vállalják, hogy mit tesznek a finanszírozási gondok megoldása érdekében, a kormány pedig rögzíti az összeget, amelyet számukra biztosít.
A strukturális kérdéseket illetően abban maradtak, hogy a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok a gazdaság szereplőivel konzultálva áttekintik a szakstruktúrát, majd néhány hónapon belül konkrét javaslatot tesznek arról, mely szakokra nincs szükség a mostani formában, miként lehet szűkíteni azokat, illetve olyan rendszert kialakítani, amely valóban szolgálja az ország, a felsőoktatás és az intézmények érdekeit.
Bódis József a Magyar Rektori Konferencia képviseletében úgy fogalmazott: az ülésen óvatos konstruktivitás volt jellemző. A rektori konferencia vállalta, hogy nemcsak intézményeken belül, hanem azok között is áttekinti a szakstruktúrát, és egyfajta konszolidációs programot tesz le a miniszter asztalára. A segélyalap létrehozását nagyon fontos, sürgős lépésnek nevezte. Kiemelte: az egyes intézményeknél lévő költségvetési felügyelők, főfelügyelők szakmai álláspontját használják majd fel javaslataikhoz.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke hozzátette: a finanszírozás kérdése azért fontos hallgatói ügy, hogy az intézmény menet közben "ne fogyjon el" a hallgató feje fölül. Egyetértettek azzal, hogy a szakstruktúra egy kicsit átláthatatlanná vált, racionalizálni kell, ugyanakkor a szakok létszámának csökkenése nem azonos a hallgatói létszám csökkenésével.
Köteles László a Magyar Európai Üzleti Tanács képviseletében azt mondta: az egyik tanulság, hogy a felállított munkacsoportok jól lefedik azokat a területeket, amelyeken rövid, illetve hosszabb távon megoldást kell találni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a gazdasági oldal azon az állásponton volt, hogy a rövid távú problémák megoldása mellett, azzal párhuzamosan azonnal el kell kezdeni a tartós, hosszú távú átalakítás megtervezését is. Hosszú távon is fenntarthatóvá kell tenni a magyar felsőoktatást, és egyúttal gazdaságközelivé is - fogalmazott.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
