Segélyalap jöhet létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére, az erről szóló...
A tárca vezetője az MTI kérdésére közölte: arról nem volt szó, hogy kötött vagy felülről nyitott lesz-e az alap. Becslésbe nem bocsátkozott, de úgy fogalmazott, hogy nyilván több milliárd forintról lesz szó. Mint megjegyezte: tartják magukat a korábban tett, 47 milliárd forint többletforrásról szóló ígérethez, emellett kitért arra 10 milliárd forintra is, amely a felsőoktatási kiválósági programra jut. Ez így 57 milliárd forint - hangsúlyozta.
Balog Zoltán elmondta, az intézményekkel külön fognak megállapodásokat kötni, amelyekben az egyetemek, főiskolák vállalják, hogy mit tesznek a finanszírozási gondok megoldása érdekében, a kormány pedig rögzíti az összeget, amelyet számukra biztosít.
A strukturális kérdéseket illetően abban maradtak, hogy a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok a gazdaság szereplőivel konzultálva áttekintik a szakstruktúrát, majd néhány hónapon belül konkrét javaslatot tesznek arról, mely szakokra nincs szükség a mostani formában, miként lehet szűkíteni azokat, illetve olyan rendszert kialakítani, amely valóban szolgálja az ország, a felsőoktatás és az intézmények érdekeit.
Bódis József a Magyar Rektori Konferencia képviseletében úgy fogalmazott: az ülésen óvatos konstruktivitás volt jellemző. A rektori konferencia vállalta, hogy nemcsak intézményeken belül, hanem azok között is áttekinti a szakstruktúrát, és egyfajta konszolidációs programot tesz le a miniszter asztalára. A segélyalap létrehozását nagyon fontos, sürgős lépésnek nevezte. Kiemelte: az egyes intézményeknél lévő költségvetési felügyelők, főfelügyelők szakmai álláspontját használják majd fel javaslataikhoz.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke hozzátette: a finanszírozás kérdése azért fontos hallgatói ügy, hogy az intézmény menet közben "ne fogyjon el" a hallgató feje fölül. Egyetértettek azzal, hogy a szakstruktúra egy kicsit átláthatatlanná vált, racionalizálni kell, ugyanakkor a szakok létszámának csökkenése nem azonos a hallgatói létszám csökkenésével.
Köteles László a Magyar Európai Üzleti Tanács képviseletében azt mondta: az egyik tanulság, hogy a felállított munkacsoportok jól lefedik azokat a területeket, amelyeken rövid, illetve hosszabb távon megoldást kell találni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a gazdasági oldal azon az állásponton volt, hogy a rövid távú problémák megoldása mellett, azzal párhuzamosan azonnal el kell kezdeni a tartós, hosszú távú átalakítás megtervezését is. Hosszú távon is fenntarthatóvá kell tenni a magyar felsőoktatást, és egyúttal gazdaságközelivé is - fogalmazott.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
