Balog: ezt nem az utcán kell megbeszélni, ez türelemjáték

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte, a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények...

  • MTI
Fazekas István

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte, a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának. A tárcavezető csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában megerősítette, hogy még karácsony előtt kész tárgyalni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselőivel.

Balog Zoltán azt mondta, a jövőre a felsőoktatásba felvehető hallgatók 55 ezres száma minimális létszám, ennél csak több diákot vehetnek fel. Szólt arról, hogy azt szeretnék, ha a diákok teljesítménye egyre többet számítana a bejutásnál, ezenkívül csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának.

Megemlítette, nemcsak Fehéroroszországban van hallgatói szerződés, más országokban is elvárják, hogy ne a gazdagabb államokban hasznosítsák tudásukat a hallgatók. Hozzátette: van olyan ország, amelytől kártérítést kér a szegényebb állam, mert utóbbi közpénzen képezte hallgatóit, de tudásukat a gazdagabb államokban hasznosítják.

A HÖOK kifogására, hogy az emberierőforrás-miniszter határozza majd meg a felvételi ponthatárokat, Balog Zoltán azt válaszolta: az egyetlen korlát az egyetem befogadóképessége lesz. Példaként hozta fel, hogy ha az állatorvosi egyetemen 300 hely van, akkor oda nem lehet 400 hallgatót felvenni, mert ez esetben a felvettek jogai sérülnének, mivel nem tudnák a megfelelő színvonalú képzés feltételeit biztosítani nekik.

A tárca vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy miként hasznosulnak a felsőoktatási intézmények forrásai, mert ma az egyetemeken, főiskolákon több száz millió forintos terhek vannak, ugyanis magánbefektetőkkel fejlesztették az intézményeket - egyebek mellett így építtettek kollégiumokat -, és ezekre a munkálatokra hiteleket vettek fel, amelyeket vissza kell fizetni. Ezzel több mint 10 milliárd forint adósságot halmoztak fel, amelyet az államnak kell visszafizetni. Ennek részleteit azonban "nem az utcán kell megbeszélni, ez egy türelemjáték" - mondta.

A Magyar Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egyebek mellett az egyetemek adósságrendezését és az EU-s projektek önrészét is átvállalja az állam abból a plusz 24 milliárd forintból, amelyet a felsőoktatásra szán.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.