Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte, a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények...

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte, a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának. A tárcavezető csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában megerősítette, hogy még karácsony előtt kész tárgyalni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselőivel.
Balog Zoltán azt mondta, a jövőre a felsőoktatásba felvehető hallgatók 55 ezres száma minimális létszám, ennél csak több diákot vehetnek fel. Szólt arról, hogy azt szeretnék, ha a diákok teljesítménye egyre többet számítana a bejutásnál, ezenkívül csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának.
Megemlítette, nemcsak Fehéroroszországban van hallgatói szerződés, más országokban is elvárják, hogy ne a gazdagabb államokban hasznosítsák tudásukat a hallgatók. Hozzátette: van olyan ország, amelytől kártérítést kér a szegényebb állam, mert utóbbi közpénzen képezte hallgatóit, de tudásukat a gazdagabb államokban hasznosítják.
A HÖOK kifogására, hogy az emberierőforrás-miniszter határozza majd meg a felvételi ponthatárokat, Balog Zoltán azt válaszolta: az egyetlen korlát az egyetem befogadóképessége lesz. Példaként hozta fel, hogy ha az állatorvosi egyetemen 300 hely van, akkor oda nem lehet 400 hallgatót felvenni, mert ez esetben a felvettek jogai sérülnének, mivel nem tudnák a megfelelő színvonalú képzés feltételeit biztosítani nekik.
A tárca vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy miként hasznosulnak a felsőoktatási intézmények forrásai, mert ma az egyetemeken, főiskolákon több száz millió forintos terhek vannak, ugyanis magánbefektetőkkel fejlesztették az intézményeket - egyebek mellett így építtettek kollégiumokat -, és ezekre a munkálatokra hiteleket vettek fel, amelyeket vissza kell fizetni. Ezzel több mint 10 milliárd forint adósságot halmoztak fel, amelyet az államnak kell visszafizetni. Ennek részleteit azonban "nem az utcán kell megbeszélni, ez egy türelemjáték" - mondta.
A Magyar Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egyebek mellett az egyetemek adósságrendezését és az EU-s projektek önrészét is átvállalja az állam abból a plusz 24 milliárd forintból, amelyet a felsőoktatásra szán.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.