A tavaly hatályba lépett alaptörvény negyedik, kormánypárti képviselők által javasolt módosításáról szavazhat az...
A tavaly hatályba lépett alaptörvény negyedik, kormánypárti képviselők által javasolt módosításáról szavazhat az Országgyűlés hétfőn, a 13 órakor kezdődő ülésen. A képviselők azt követően fogadhatják el az alkotmánymódosítást, hogy az ellen civilek a héten többször is tiltakoztak, valamint az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mondván: a változtatások alááshatják a jogállamiságot.
Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Rögzítenék többek között a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét. A hallgatói szerződést minden állami ösztöndíjas hallgatónak alá kell írnia: ez rögzíti, hogy a diplomásoknak a képzési idő kétszeresét kell a végzés után itthon ledolgozniuk. 16 húsba vágó kérdés a szerződésről, válaszokkal itt.
A zárószavazás előtt álló javaslat ellen csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarában, szombaton pedig az Országgyűlés épülete melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat, ahol új, a társadalom részvételével zajló alkotmányozást követeltek. Diákok is voltak a tiltakozó civilek között: a csütörtöki akcióról itt, a szombati demonstrációról pedig itt olvashattok. Az Európai Bizottság jelenleg elemzi a kormány válaszát a hallgatói szerződések ügyében: azt nézik, nem ütközik-e uniós jogba a szabályozás: erről itt olvashattok.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
