Alaptörvénybe foglalhatják a hallgatói szerződést: holnap dönt a parlament

A tavaly hatályba lépett alaptörvény negyedik, kormánypárti képviselők által javasolt módosításáról szavazhat az...

  • MTI
Decemberben tiltakozó diákok a Széll Kálmán téren égettek hallgatói szerződéseket
Stiller Ákos

A tavaly hatályba lépett alaptörvény negyedik, kormánypárti képviselők által javasolt módosításáról szavazhat az Országgyűlés hétfőn, a 13 órakor kezdődő ülésen. A képviselők azt követően fogadhatják el az alkotmánymódosítást, hogy az ellen civilek a héten többször is tiltakoztak, valamint az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mondván: a változtatások alááshatják a jogállamiságot.

Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Rögzítenék többek között a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét. A hallgatói szerződést minden állami ösztöndíjas hallgatónak alá kell írnia: ez rögzíti, hogy a diplomásoknak a képzési idő kétszeresét kell a végzés után itthon ledolgozniuk. 16 húsba vágó kérdés a szerződésről, válaszokkal itt.

A zárószavazás előtt álló javaslat ellen csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarában, szombaton pedig az Országgyűlés épülete melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat, ahol új, a társadalom részvételével zajló alkotmányozást követeltek. Diákok is voltak a tiltakozó civilek között: a csütörtöki akcióról itt, a szombati demonstrációról pedig itt olvashattok. Az Európai Bizottság jelenleg elemzi a kormány válaszát a hallgatói szerződések ügyében: azt nézik, nem ütközik-e uniós jogba a szabályozás: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.