A női tanárok idegesítő tyúkanyók? A férfiak pedig viccesek?

14 millió hallgatói értékelést elemeztek az amerikai Northeastern Universityben, és megdöbbentő eredményre jutottak.

  • Eduline
Shutterstock

Benjamin Schmidt, a Northeastern University professzora 14 millió hallgató visszajelzését dolgozta fel a Rate My Professor elnevezésű, egyetemi és főiskolai tanárok értékelésére szolgáló felület alapján. A látványos infografikák azt mutatják, a különböző jelzőket - például "vicces", "segítőkész", vagy éppen "idegesítő" - milyen arányban használták a különböző tudományterületeken oktató női és férfi professzorokra. Az eredmény még a kutatókat is meglepte.

Bizonyos szavak esetében várható volt a kapott arány, a "főnökösködő" (bossy) jelzőt a hétköznapokban is gyakrabban használják nőkre, a "főnök" (boss) jelzőt pedig a férfiakra, ez visszaköszönt a hallgatói értékelésekben is. A férfi oktatókat sokkal nagyobb arányban ítélték viccesnek, intelligensnek, zseniálisnak, sőt szexinek, a nőket pedig inkább segítőkésznek, esetleg szigorúnak vagy idegesítőnek.

A segítőkész (helpful) jelző használata egymillió szóra levetítve.
benschmidt.org/profGender
A szigorú (strict) jelző használata egymillió szóra levetítve.
benschmidt.org/profGender

A legfurcsább mégis az, hogy a hallgatók az olyan, nemre nézve semleges jelzőket, mint a "jó" vagy a "nagyszerű", is hajlamosabbak voltak a férfiaknak ítélni. Ez az eredmény összecseng a North Carolina State University kutatásával: az online egyetemi kurzusokra adott értékeléseket vizsgálták az oktatók neme szerint. Ebben a vizsgálatban a hallgatókat időnként félrevezették, és nem az oktató valódi nemét adták meg a válaszolóknak. Azok az oktatók, akikről a hallgatók úgy tudták, hogy férfiak, átlagosan 4,35-ös értékelést kaptak az 5 pontos skálán, ezzel szemben azoknak, akikről úgy vélték, hogy nők, csak 3,55 pontot adtak. Itt vannak a friss adatok: ennyit keresnek a nők és a férfiak.

A nagyszerű (great) jelző használata egymillió szóra levetítve.
benschmidt.org/profGender

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.