A női tanárok idegesítő tyúkanyók? A férfiak pedig viccesek?

14 millió hallgatói értékelést elemeztek az amerikai Northeastern Universityben, és megdöbbentő eredményre jutottak.

  • Eduline
Shutterstock

Benjamin Schmidt, a Northeastern University professzora 14 millió hallgató visszajelzését dolgozta fel a Rate My Professor elnevezésű, egyetemi és főiskolai tanárok értékelésére szolgáló felület alapján. A látványos infografikák azt mutatják, a különböző jelzőket - például "vicces", "segítőkész", vagy éppen "idegesítő" - milyen arányban használták a különböző tudományterületeken oktató női és férfi professzorokra. Az eredmény még a kutatókat is meglepte.

Bizonyos szavak esetében várható volt a kapott arány, a "főnökösködő" (bossy) jelzőt a hétköznapokban is gyakrabban használják nőkre, a "főnök" (boss) jelzőt pedig a férfiakra, ez visszaköszönt a hallgatói értékelésekben is. A férfi oktatókat sokkal nagyobb arányban ítélték viccesnek, intelligensnek, zseniálisnak, sőt szexinek, a nőket pedig inkább segítőkésznek, esetleg szigorúnak vagy idegesítőnek.

A segítőkész (helpful) jelző használata egymillió szóra levetítve.
benschmidt.org/profGender
A szigorú (strict) jelző használata egymillió szóra levetítve.
benschmidt.org/profGender

A legfurcsább mégis az, hogy a hallgatók az olyan, nemre nézve semleges jelzőket, mint a "jó" vagy a "nagyszerű", is hajlamosabbak voltak a férfiaknak ítélni. Ez az eredmény összecseng a North Carolina State University kutatásával: az online egyetemi kurzusokra adott értékeléseket vizsgálták az oktatók neme szerint. Ebben a vizsgálatban a hallgatókat időnként félrevezették, és nem az oktató valódi nemét adták meg a válaszolóknak. Azok az oktatók, akikről a hallgatók úgy tudták, hogy férfiak, átlagosan 4,35-ös értékelést kaptak az 5 pontos skálán, ezzel szemben azoknak, akikről úgy vélték, hogy nők, csak 3,55 pontot adtak. Itt vannak a friss adatok: ennyit keresnek a nők és a férfiak.

A nagyszerű (great) jelző használata egymillió szóra levetítve.
benschmidt.org/profGender

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.