A hallgatók szerint szigorítani kell a tanári alkalmassági vizsgát

A leendő tanárok továbbra is kitartanak amellett, hogy növelni kell a szakmódszertani és a pedagógiai tartalmak súlyát a tanárképzésben és szigorítani kell a tanári pályára lépésnél az alkalmassági vizsgát - összegzett Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.

  • eduline/mti
MTI / Kovács Attila

Szombaton a tanárképzésben érintett felsőoktatási intézményekkel konzultált a HÖOK, melyen részt vett a Debreceni Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem hallgatói képviselője is.

Gulyás Tibor közlése szerint a rendezvény kiemelt céljaként összegyűjtötték és súlyozták a legfontosabb változtatási igényeket a tanárképzés terén a jövő tanárai. Szerinte konszenzus alakult ki a hallgatói képviselők között abban, hogy biztosítani kell a gyakorló iskolák választásának lehetőségét és a képzés területén növelni kell a szakmódszertani és pedagógiai tartalmak súlyát.

Utóbbit elősegítené egy olyan szakmódszertani doktori iskola létesítése, amelyben a képzés arra készítené fel az oktatókat, hogy a szakmódszertani szemléletre fókuszálva történjen a tudás átadása. A reformpontok közül a jelenleg nem kielégítően működő alkalmassági vizsga szigorítását, az egészségügyi alkalmassági vizsga beemelésének szükségességét, valamint az egységes képzés támogatását hangsúlyozták a résztvevők.

Vekerdy Tamás szerint máshol van a nagyobb baj
A múlt héten Vekerdy Tamás oktatási szakember az RTL Klubnak azt mondta, hogy jó tanárképző intézmények vannak hazánkban, jó módszerekkel, azonban a megszerzett tudást a tanári pályán a jelenlegi rendszerben nem képesek hasznosítani a fiatalok.

A megbeszélésen, amelyen jelen volt mások mellett Gloviczki Zoltán, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Bizottságának elnöke, sikerült tisztázni azokat a szerződést érintő homályos pontokat, amelyekre a Klebelsberg Ösztöndíjas hallgatók az intézményi tájékoztatásban eddig nem kaptak kielégítő válaszokat - közölte a HÖOK elnöke.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.