A hallgatók szerint szigorítani kell a tanári alkalmassági vizsgát

A leendő tanárok továbbra is kitartanak amellett, hogy növelni kell a szakmódszertani és a pedagógiai tartalmak súlyát a tanárképzésben és szigorítani kell a tanári pályára lépésnél az alkalmassági vizsgát - összegzett Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.

  • eduline/mti
MTI / Kovács Attila

Szombaton a tanárképzésben érintett felsőoktatási intézményekkel konzultált a HÖOK, melyen részt vett a Debreceni Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem hallgatói képviselője is.

Gulyás Tibor közlése szerint a rendezvény kiemelt céljaként összegyűjtötték és súlyozták a legfontosabb változtatási igényeket a tanárképzés terén a jövő tanárai. Szerinte konszenzus alakult ki a hallgatói képviselők között abban, hogy biztosítani kell a gyakorló iskolák választásának lehetőségét és a képzés területén növelni kell a szakmódszertani és pedagógiai tartalmak súlyát.

Utóbbit elősegítené egy olyan szakmódszertani doktori iskola létesítése, amelyben a képzés arra készítené fel az oktatókat, hogy a szakmódszertani szemléletre fókuszálva történjen a tudás átadása. A reformpontok közül a jelenleg nem kielégítően működő alkalmassági vizsga szigorítását, az egészségügyi alkalmassági vizsga beemelésének szükségességét, valamint az egységes képzés támogatását hangsúlyozták a résztvevők.

Vekerdy Tamás szerint máshol van a nagyobb baj
A múlt héten Vekerdy Tamás oktatási szakember az RTL Klubnak azt mondta, hogy jó tanárképző intézmények vannak hazánkban, jó módszerekkel, azonban a megszerzett tudást a tanári pályán a jelenlegi rendszerben nem képesek hasznosítani a fiatalok.

A megbeszélésen, amelyen jelen volt mások mellett Gloviczki Zoltán, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Bizottságának elnöke, sikerült tisztázni azokat a szerződést érintő homályos pontokat, amelyekre a Klebelsberg Ösztöndíjas hallgatók az intézményi tájékoztatásban eddig nem kaptak kielégítő válaszokat - közölte a HÖOK elnöke.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.