A hallgatók szerint szigorítani kell a tanári alkalmassági vizsgát

A leendő tanárok továbbra is kitartanak amellett, hogy növelni kell a szakmódszertani és a pedagógiai tartalmak súlyát a tanárképzésben és szigorítani kell a tanári pályára lépésnél az alkalmassági vizsgát - összegzett Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.

  • eduline/mti
MTI / Kovács Attila

Szombaton a tanárképzésben érintett felsőoktatási intézményekkel konzultált a HÖOK, melyen részt vett a Debreceni Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem hallgatói képviselője is.

Gulyás Tibor közlése szerint a rendezvény kiemelt céljaként összegyűjtötték és súlyozták a legfontosabb változtatási igényeket a tanárképzés terén a jövő tanárai. Szerinte konszenzus alakult ki a hallgatói képviselők között abban, hogy biztosítani kell a gyakorló iskolák választásának lehetőségét és a képzés területén növelni kell a szakmódszertani és pedagógiai tartalmak súlyát.

Utóbbit elősegítené egy olyan szakmódszertani doktori iskola létesítése, amelyben a képzés arra készítené fel az oktatókat, hogy a szakmódszertani szemléletre fókuszálva történjen a tudás átadása. A reformpontok közül a jelenleg nem kielégítően működő alkalmassági vizsga szigorítását, az egészségügyi alkalmassági vizsga beemelésének szükségességét, valamint az egységes képzés támogatását hangsúlyozták a résztvevők.

Vekerdy Tamás szerint máshol van a nagyobb baj
A múlt héten Vekerdy Tamás oktatási szakember az RTL Klubnak azt mondta, hogy jó tanárképző intézmények vannak hazánkban, jó módszerekkel, azonban a megszerzett tudást a tanári pályán a jelenlegi rendszerben nem képesek hasznosítani a fiatalok.

A megbeszélésen, amelyen jelen volt mások mellett Gloviczki Zoltán, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Bizottságának elnöke, sikerült tisztázni azokat a szerződést érintő homályos pontokat, amelyekre a Klebelsberg Ösztöndíjas hallgatók az intézményi tájékoztatásban eddig nem kaptak kielégítő válaszokat - közölte a HÖOK elnöke.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.