Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet is az 501-600. kategóriába sorolták a 2017-es ARWU-rangsor készítői, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 701-800. helyen végzett a legfrissebb listán.
Az ELTE és a szegedi egyetem néhány évvel ezelőtt még jobb minősítést kapott, 2012-ben az ELTE-t például a 301-400., Szegedet a 401-500. helyre sorolták, 2015-ben már mindkét felsőoktatási intézmény a 401-500. helyen szerepelt.
De miért "csak" a legjobb hatszáz közé került az ELTE és a szegedi egyetem?
A nemzetközi rangsorokat lényegében három tényező - tudományos publikációs tevékenység, nemzetközi presztízs, külföldi hallgatói érdeklődés - alapján állítják össze, az ARWU készítői többek között a Nobel- és Fields-díjas volt hallgatókat és oktatókat, a tudományos munkák idézettségét veszik figyelembe. Ez pedig eleve kijelöli azoknak az intézményeknek a körét, amelyeknek van esélyük felkerülni a listára. Úgy tűnik, itthon az ELTE-Szeged-BME ez a kör.
"Az ELTE tudományos adottságai (tudományos minősítéssel rendelkező oktatói-kutatói létszám, doktori képzés) kiemelkedőek magyar szinten, így a hazai intézmények közötti vezető pozíciója nem meglepetés, de összevetve a versenytárs külföldi intézményekkel, ezek a kapacitások már egyáltalán nem látszanak elégségesnek" - írja Az egyetem értéke című, idén megjelent könyvében Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánhelyettese, hozzátéve: a Varsói Egyetem például 3500, a Prágai Egyetem 4600 oktatóval rendelkezik, ami az ELTE oktatói létszámának több mint két-háromszorosa, de a költségvetésük is több mint háromszorosa.
Fábri György szerint "valóban fordulatértékű támogatásnövelés" nélkül kizárt, hogy bármelyik magyar egyetem bármelyik nemzetközi felsőoktatási listán az első kétszáz közé kerülhet, de még a 200-300. hely elérése sem reális. "Az ebben a mezőnyben található egyetemek költségvetése is már általában legalább a négy-ötszöröse bármelyik magyar egyetemének, képzési és kutatási kínálatukban vagy van olyan terület, amely kiemelkedő, világszínvonalú, vagy egységesen magas és multidiszciplináris a kínálatuk, a nemzetközi beágyazódásukat pedig országuk kedveltsége, potenciálja is erősíti" - olvasható a tanulmányban.
Többször is elhangzik mostanság, “melyik a legjobb magyar egyetem?”, hivatkozva különféle rangsorokra. A kérdés értelmezhetetlenségét több helyen bemutatták már, ehelyett egy használhatóbb felvetést javasolva: miképpen szerepelnek a magyar egyetemek a globális rangsorokban? Ez nyilván csak részben jellemzi a teljesítményüket, sokkal inkább mutatja a mai felsőoktatás leghatékonyabb média-kommunikációs felületén, a rankingekben elfoglalt helyüket - olvasható az ELTE Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának elemzésében.
Szakterületi listák: jobb a helyzet
"A szakterületi listákon sokkal jobb a helyzet, hiszen például a matematikai területen az ELTE a legjobb posztszocialista országból figyelembe vett egyetemként a 101-150-es csoportban, a BME a 201-300 közöttiben szerepel. Fizikában az ELTE és a Debreceni Egyetem a 201-300 között (elmaradva a cseh, szlovák és szerb egyetemi pozícióktól) található, míg kémiából, földtudományokból, ökológiából nem találni magyar egyetemet. Az orvosi tudományokban a Semmelweis Egyetemnél a térségben csak a Károly Egyetem kap jobb minősítést, de a gyógyszerkutatásokban a szegedi orvoskar is figyelmet kap a 4001-500-as csoportban. A Semmelweis Egyetem az élettudományokban is jelen van. A műszaki tudományokban az informatika, elektronika, mechanika, anyagtudomány területén a Műegyetem jegyzett listaszereplő" - írja a friss ARWU-rangsorról Egyetemi polgár nevű oldalán Fábri György.
Hozzáteszi: a társadalomtudományokban az észrevehetőségünk még csekélyebb: a közgazdaságtanban a CEU a 151-200-as csoportban található egy román intézménnyel, a politikatudományokban a 101-150 között egy észttel közösen.
Harvard, Stanford, Cambridge
A 2017-es ARWU-rangsort egyébként a Harvard vezeti, de dobogós helyet szerzett a Stanford és a Cambridge is. A lista összeállítói a Massachusetts Institute of Technologyt (MIT) a negyedik, a Berkeley-t az ötödik helyre sorolták.
A Harvard. Ismét vezeti az ARWU-rangsort
Wikipedia
A top tízbe kizárólag brit és egyesült államokbeli egyetemek kerültek, a hatodik a Princeton, a hetedik az Oxford, a nyolcadik a Columbia, a kilencedik a CalTech, a tizedik pedig a chicagói egyetem.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államokon kívül csupán egy ország felsőoktatási intézményét sorolták a húsz legjobb közé: a svájci Swiss Federal Institute of Technology Zurich a 19. helyen végzett.
Ismét hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2018-as felsőoktatási világrangsorára, amelyet ebben az évben is a Massachusetts Institute of Technology vezet. A hat szempont alapján összeállított listán Magyarországról a legjobb eredményt a szegedi egyetem érte el.
