A fűtéstől a szigetelésen át ablakcserékig szinte mindent felújíthat az ország legnagyobb egyeteme.
Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Ötmilliárd forintból korszerűsítik az Eötvös Loránd Tudományegyetem 15 épületének energetikai rendszerét - jelentette be Palkovics László oktatási államtitkár és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja.
A kancellár elmondása szerint a beruházások nagy részét a nyári időszakban tervezik elvégezni - idézi a kormany.hu. Éves szinten 200-300 millió forintos megtakarítást érhet el az egyetem. A beruházások befejezésének várható időpontja 2017 vége.
A helyszínek között szerepel az ELTE három gyakorlóiskolája, a Radnóti, a Trefort és az Apáczai is, ez több mint 800 millió forint értéket képvisel a fejlesztésből. A felújítások az egyetem legtöbb karát és a lágymányosi campus épületeit és egyéb oktatási intézményeket is érintenek. A korszerűsítés során elvégzik az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét és a fűtési rendszer korszerűsítését.
Szeretnék az ELTE kollégiumát is fejleszteni, több mint 700 millió forintos beruházást hajtanak végre a Nagytétényi úti kollégium épületén is. Ezen felül 5-6 ezer négyzetméteres épületet alakítanának ki Lágymányoson innovációs és szolgáltató feladatokra.
Palkovics lászló további források felhasználásáról is beszélt, mint a 200 milliárdos kollégiumfejlesztési programról, vagy az intézmények bedőlt PPP-fejlesztéseinek kiváltásáról:
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
