A Mathias Corvinus Collegium (MCC) 1996-ban indult magánkezdeményezésként, a Tombor család alapításával. Az intézmény mindig is a Fideszhez volt köthető, például az egyik alapító, Tombor András az első Orbán-kormány alatt a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadójaként dolgozott, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke 2020-tól 2026 júniusáig pedig a párt későbbi politikai igazgatója, Orbán Balázs volt.
Az elitképzővé avanzsált, fideszes káderképzőként is emlegetett MCC a közép- és felsőoktatási képzést kiegészítő magánoktatási intézményként indult, szakkollégiummal, műhelyekkel, külföldi tanulmányi lehetőségekkel és ösztöndíjprogramokkal. Saját meghatározásuk szerint az iskolarendszeren kívüli tehetséggondozásra építettek, „a hagyományos iskolarendszeren túlmutató, több tudományágban is magas szintű képzést nyújtó műhelyként” működtek.
Az intézményt 2020-ban elkekvásították, vagyis egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásba került. Az alapítvány pénzügyi háttere látványosan megerősödött az állami vagyonnak köszönhetően: 2020 májusában egy közel 6 milliárd forint értékű ingatlanegyütteshez jutottak hozzá, valamint megkapták a MOL Nyrt. és Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát. Az állami juttatások később sem álltak le, beszédes, hogy 2020 augusztusa és 2025 márciusa között több értékes ingatlan mellett összesen 182,8 milliárd forint készpénz került hozzájuk.
Az éves beszámolókat megnézve látszik, hogy míg 2020-ban 1,6 milliárd forintból gazdálkodtak, 2023-ban már 50,7 milliárdból, 2024-ben 45,8 milliárdból. Ezek mellett eltörpül más neves, történelmi múltra visszatekintő szakkollégiumok büdzséje, ami akkoriban körülbelül 40 és 110 millió forint között mozgott. Az MCC működésének meghatározó pénzügyi hátterét a MOL- és Richter-részvénycsomagok biztosították, amelyekn osztalékbevételei évente a 25–30 milliárd forintot is elérhették.
A Telex cikke emlékeztet: az MCC 2020-ban vásárolt részesedést a Libri–Bookline-csoportban is, majd 2023-ra teljesen megszerezte a vállalatot. Az MCC a felvásárlást azzal indokolta, hogy a Libri nyeresége és osztaléka hozzájárulhat az alapítvány működésének finanszírozásához, de a lépéssel lényegében kiterjesztette kulturális befolyását. Később a szervezet a médiapiacon is terjeszkedett, megszerezte az InfoRádió többségét és a Mandiner kiadójának tulajdonjogát.
Az állami vagyonjuttatás következtében a szervezet működése is átalakult, egyre nagyobb összegeket kezdtek fordítani a külföldi központokra, nemzetközi lobbitevékenységre, drága vendégelőadókra, illetve megjelentek a költséges rendezvények és tanulmányutak. A Direkt36 által megszerzett belső adatok szerint míg korábban a téli tábor helyszíne a ceglédfürdői diáktábor volt emeletes ágyakkal, az eseményt 2023-ban már a szlovákiai Ótátrafüreden rendezték meg egy négycsillagos hotelben, az üdülés bruttó 100 millió forintos költségét pedig nem megszokott módon teljes egészében a szakkollégium állta.
Visszaszáll az államra az MCC vagyona
A Tisza győzelme után egy kormányhatározat szerint július 31-ével megszűntek azok az alapítványok, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat, köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartója is.
Magyar Péter csütörtöki bejelentése szerint augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel jelenlegi formában megszűnik a működésük, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. Az MCC örökségét több tárca között osztják szét, augusztus 31-től Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter felel az alapítvány közfeladatainak ellátásáért.
A Telex emlékeztet: az MCC alapító okirata eredetileg úgy rendelkezett, hogy az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor a hitelezők kifizetése után megmaradó vagyon akár az alapító Tombor Balázshoz is kerülhet, a 2021-es kekva-törvényt megváltoztató Tisza-féle törvény ezt kizárta. Az elszámolás során így Tombor csak az eredeti, 2 millió forintos alapítói hozzájárulására jogosult, a megszűnő MCC államtól kapott, több százmilliárdos vagyona (köztük a Mol- és Richter-részvények, a Libri, a Mandiner, az InfoRádió és számos ingatlan) felett pedig ismét az állam rendelkezik. Az oktatáshoz vagy más közfeladathoz nem kapcsolódó vagyonelemek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn belül egy külön portfóliókezelő társasághoz kerülnek, hogy előkészítsék azokat az értékesítésre.
A miniszterelnök szerdai bejelentésében hangsúlyozta, hogy az alapítványok más formában tovább működhetnek, és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak. Ahogy Magyar Péter fogalmazott:
Szabadon szerveződhetnek, gyűjthetnek támogatást, működtethetnek programokat. Ami most véget ér, az a különleges kekva-státusz és az ehhez kapcsolódó állami vagyon feletti rendelkezés és az állami finanszírozás.
Az MCC oktatási tevékenységeit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) veszi át. A HVG arról érdeklődött a tárcánál, hogy mi lesz az intézmény képzéseivel, illetve a diákok lakhatási és ösztöndíj-lehetőségeivel, végül a Miniszterelnökségtől érkezett válasz:
A kérdés kapcsán egyeztettünk a szakterülettel. A tanulókra vonatkozó adatfelvétel már megtörtént OGYM részéről, ugyanakkor konkrét döntések egyelőre nem születtek, a témában jelenleg is tárcaközi egyeztetések zajlanak, így végleges tájékoztatást még nem tudunk adni.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszterelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek, és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
