A kormány tervei szerint még idén ősszel ismét a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá kerülhet az egységes kutatóhálózat. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint ugyanakkor a részletek még nem tisztázottak: kérdéses az átalakítás menetrendje, az ELTE-hez került kutatóközpontok helyzete, valamint a bérek rendezése
A Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a napokban jelentette be, hogy októberben újra az MTA égisze alatt egyesülhet a 2019-ben leválasztott kutatóhálózat. A tervek szerint szeptember elején társadalmi vitára bocsátják az átalakításhoz szükséges jogszabálytervezetet.
Az elképzelések szerint a jelenleg a HUN-REN-hez tartozó kutatóközpontok mellett az ELTE-hez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont is ismét közös irányítás alá kerülne. Az új rendszer továbbra is sajátos jogállású intézményként működne, az alapítói jogokat pedig az MTA gyakorolná.
Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) alelnöke a Népszavának azt mondta: örvendetes, hogy olyan szervezeti modell kialakításán dolgoznak, amely minden tudományterületet magában foglal, és a tudományos autonómia is kiemelt szerepet kap. Pozitívnak nevezte azt is, hogy a kormány az érintettek véleményének figyelembevételével készíti elő a változásokat.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az átalakításra ismét nagyon kevés idő áll rendelkezésre és reméli, hogy a társadalmi egyeztetés elegendő lesz ahhoz, hogy az érintettek szempontjai valóban megjelenjenek a végleges tervekben.
Az ADF alelnöke szerint különösen sürgős az ELTE-hez tartozó négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont helyzetének rendezése. Ezeknek az intézményeknek a működési feltételei rosszabbak, mint a HUN-REN-ben működő központoké, ráadásul kimaradtak a korábbi béremelésből is, ami megnehezíti a kutatók megtartását.
Hasonlóan nyilatkozott az oldalnak Gerő Márton, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja is. Szerinte fontos előrelépés, hogy a kutatók végre konkrét menetrendet ismerhettek meg, hiszen eddig bizonytalanság övezte az átalakítás folyamatát.
Ugyanakkor szerinte továbbra sem világos, milyen módon kerülnek vissza az MTA alá az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok. Attól tart, hogy ha ez két lépcsőben történik meg, az jelentős adminisztratív terhet róna az intézményekre, és az uniós kutatási projektek lebonyolítását is nehezítheti. Hozzátette: az ilyen átszervezésekhez szükséges többletmunkát korábban sem finanszírozták külön.
Gerő Márton szerint az sem egyértelmű, miért döntöttek a sajátos jogállású működési forma mellett. Úgy véli, hiányzik egy olyan elemzés, amely bemutatná ennek előnyeit és hátrányait, miközben sok dolgozó nem tudja, milyen gyakorlati következményekkel jár majd az új modell.
A szakszervezeti képviselő szerint elengedhetetlen a bérek rendezése is. Az ELTE-hez tartozó kutatóközpontok mintegy 1200 dolgozója ugyanis kimaradt abból a 30 százalékos béremelésből, amelyet a HUN-REN intézményeiben dolgozók megkaptak. Szerinte az egységes kutatóhálózat létrejötte után ezt a különbséget kompenzálni kell, hosszabb távon pedig a kutatói béreket a diplomás átlagkeresetekhez kellene közelíteni.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Teljes a csütörtöki budapesti ponthatárváró buli lineup-ja.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
92 ország 364 középiskolása mérettette meg magát.
