A Richter szeptemberre tolta az osztalékok kifizetését az MCC és más alapítványok részére

A Richter Nyrt. megállapodást kötött több alapítvánnyal az osztalékfizetés halasztásáról, amely az egyetemi autonómiák körüli vitákhoz is kapcsolódik.

A Richter Nyrt. három közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal – a Matthias Corvinus Collegium (MCC), a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC), valamint a Semmelweis Egyetemet fenntartó alapítvány – kötött megállapodást arról, hogy a 2025-ös üzleti év utáni osztalékot legkésőbb 2026. szeptember 11-ig fizeti ki számukra – számolt be róla a Telex.

A vállalat korábban jelezte, hogy kész elhalasztani az MCC-nek járó kifizetést, ezzel segítve az új kormányt addig, amíg rendeződik az egyetemi autonómiák kérdése Magyarország és az Európai Unió között. A halasztáshoz azonban az érintett alapítványok beleegyezésére is szükség volt.

A Richter eheti közgyűlése összesen 120 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött. Az eredeti ütemezés szerint a kifizetések 2026. június 11-én indulnának, de egyes szereplők esetében ezt későbbre tolják.

Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója a közgyűlés után azt mondta, zajlanak a megállapodások az osztalékok fizetésének elhalasztásáról, mint mondta, a cég ezzel tud segíteni az új kormánynak. „Piackonform és jogszerű megoldást igyekszünk találni, hogy ezt a kérést teljesítsük” – nyilatkozta.

Nem egyedi esetről van szó: a Mol is hasonló lépést tett, amikor a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó osztalék kifizetését 2026 harmadik negyedévére halasztotta. Ez eltér a megszokott ütemezéstől, és jelentős hatással lehet az MCC működésére. A 444 közlése szerint a Moltól idén 24,58 milliárd forintos osztalékra, a Richtertől pedig nagyjából 12 milliárd forintra számíthatna az MCC. Ez a kiesés jelentős érvágás lenne a tehetséggondozó intézménynek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.