Kevesebben jártak itt, mint az űrben – magyar kutató a Föld egyik legelzártabb szigetén

Radócz László, a Debreceni Egyetem docense egy nemzetközi expedíció tagjaként jutott el a világ egyik legelszigeteltebb pontjára, a Bouvet-szigetre, ahol eddig alig kétszáz ember fordult meg.

Első magyar kutatóként járt a norvég fennhatóság alá tartozó Bouvet-szigeten Radócz László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar docense. A mindössze 58,5 négyzetkilométeres, több mint 90 százalékban gleccserekkel borított terület a világ egyik legritkábban látogatott helye.

A kutató egy 14 fős nemzetközi expedíció részeként két hetet töltött a lakatlan szigeten, ahol fő feladata az endemikus (bennszülött) gombák és zuzmók vizsgálata, valamint a kommunikáció biztosítása volt.

A Bouvet sziget kiemelt természetvédelmi terület, ahova a belépés speciális hatósági engedélyekhez (Norsk Polarinstitutt) és szigorú szabályokhoz kötött.

A csapat Dél-Afrikából indult, majd egy hatnapos, nehéz tengeri út után érte el a szigetet. A partra szállás rendkívüli kihívást jelentett: a meredek sziklákkal övezett partvidék és a kiszámíthatatlan időjárás miatt helikopterrel jutottak fel egy jégmentes magaslatra.

A repülésre alkalmas „időjárási ablakok” pedig nagyon rövidek, általában 1-2 óra naponta, és sokszor napokig kellett várni rájuk. Ezért a kutatócsoport, valamint a teljes felszerelés partra szállítása 3 napig tartott, és a hajóra történő visszapakolás úgyszintén. Talán ezért is van az, hogy a föld ezen pontján dokumentáltan eddig kevesebb mint 200 ember járt, kevesebben, mint a világűrben

 – mondta Radócz László.

A sikeres expedíció után a kutatócsoport már megkezdte a begyűjtött minták elemzését és az adatok feldolgozását.

 

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.