Radócz László, a Debreceni Egyetem docense egy nemzetközi expedíció tagjaként jutott el a világ egyik legelszigeteltebb pontjára, a Bouvet-szigetre, ahol eddig alig kétszáz ember fordult meg.
Első magyar kutatóként járt a norvég fennhatóság alá tartozó Bouvet-szigeten Radócz László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar docense. A mindössze 58,5 négyzetkilométeres, több mint 90 százalékban gleccserekkel borított terület a világ egyik legritkábban látogatott helye.
A kutató egy 14 fős nemzetközi expedíció részeként két hetet töltött a lakatlan szigeten, ahol fő feladata az endemikus (bennszülött) gombák és zuzmók vizsgálata, valamint a kommunikáció biztosítása volt.
A Bouvet sziget kiemelt természetvédelmi terület, ahova a belépés speciális hatósági engedélyekhez (Norsk Polarinstitutt) és szigorú szabályokhoz kötött.
A csapat Dél-Afrikából indult, majd egy hatnapos, nehéz tengeri út után érte el a szigetet. A partra szállás rendkívüli kihívást jelentett: a meredek sziklákkal övezett partvidék és a kiszámíthatatlan időjárás miatt helikopterrel jutottak fel egy jégmentes magaslatra.
A repülésre alkalmas „időjárási ablakok” pedig nagyon rövidek, általában 1-2 óra naponta, és sokszor napokig kellett várni rájuk. Ezért a kutatócsoport, valamint a teljes felszerelés partra szállítása 3 napig tartott, és a hajóra történő visszapakolás úgyszintén. Talán ezért is van az, hogy a föld ezen pontján dokumentáltan eddig kevesebb mint 200 ember járt, kevesebben, mint a világűrben
– mondta Radócz László.
A sikeres expedíció után a kutatócsoport már megkezdte a begyűjtött minták elemzését és az adatok feldolgozását.
Március 25-én hozta nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) a 2026-os szakterületi egyetemi rangsorát, amely átfogó képet ad a világ felsőoktatásának élvonaláról.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
