Radócz László, a Debreceni Egyetem docense egy nemzetközi expedíció tagjaként jutott el a világ egyik legelszigeteltebb pontjára, a Bouvet-szigetre, ahol eddig alig kétszáz ember fordult meg.
Első magyar kutatóként járt a norvég fennhatóság alá tartozó Bouvet-szigeten Radócz László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar docense. A mindössze 58,5 négyzetkilométeres, több mint 90 százalékban gleccserekkel borított terület a világ egyik legritkábban látogatott helye.
A kutató egy 14 fős nemzetközi expedíció részeként két hetet töltött a lakatlan szigeten, ahol fő feladata az endemikus (bennszülött) gombák és zuzmók vizsgálata, valamint a kommunikáció biztosítása volt.
A Bouvet sziget kiemelt természetvédelmi terület, ahova a belépés speciális hatósági engedélyekhez (Norsk Polarinstitutt) és szigorú szabályokhoz kötött.
A csapat Dél-Afrikából indult, majd egy hatnapos, nehéz tengeri út után érte el a szigetet. A partra szállás rendkívüli kihívást jelentett: a meredek sziklákkal övezett partvidék és a kiszámíthatatlan időjárás miatt helikopterrel jutottak fel egy jégmentes magaslatra.
A repülésre alkalmas „időjárási ablakok” pedig nagyon rövidek, általában 1-2 óra naponta, és sokszor napokig kellett várni rájuk. Ezért a kutatócsoport, valamint a teljes felszerelés partra szállítása 3 napig tartott, és a hajóra történő visszapakolás úgyszintén. Talán ezért is van az, hogy a föld ezen pontján dokumentáltan eddig kevesebb mint 200 ember járt, kevesebben, mint a világűrben
– mondta Radócz László.
A sikeres expedíció után a kutatócsoport már megkezdte a begyűjtött minták elemzését és az adatok feldolgozását.
Március 25-én hozta nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) a 2026-os szakterületi egyetemi rangsorát, amely átfogó képet ad a világ felsőoktatásának élvonaláról.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
