Radócz László, a Debreceni Egyetem docense egy nemzetközi expedíció tagjaként jutott el a világ egyik legelszigeteltebb pontjára, a Bouvet-szigetre, ahol eddig alig kétszáz ember fordult meg.
Első magyar kutatóként járt a norvég fennhatóság alá tartozó Bouvet-szigeten Radócz László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar docense. A mindössze 58,5 négyzetkilométeres, több mint 90 százalékban gleccserekkel borított terület a világ egyik legritkábban látogatott helye.
A kutató egy 14 fős nemzetközi expedíció részeként két hetet töltött a lakatlan szigeten, ahol fő feladata az endemikus (bennszülött) gombák és zuzmók vizsgálata, valamint a kommunikáció biztosítása volt.
A Bouvet sziget kiemelt természetvédelmi terület, ahova a belépés speciális hatósági engedélyekhez (Norsk Polarinstitutt) és szigorú szabályokhoz kötött.
A csapat Dél-Afrikából indult, majd egy hatnapos, nehéz tengeri út után érte el a szigetet. A partra szállás rendkívüli kihívást jelentett: a meredek sziklákkal övezett partvidék és a kiszámíthatatlan időjárás miatt helikopterrel jutottak fel egy jégmentes magaslatra.
A repülésre alkalmas „időjárási ablakok” pedig nagyon rövidek, általában 1-2 óra naponta, és sokszor napokig kellett várni rájuk. Ezért a kutatócsoport, valamint a teljes felszerelés partra szállítása 3 napig tartott, és a hajóra történő visszapakolás úgyszintén. Talán ezért is van az, hogy a föld ezen pontján dokumentáltan eddig kevesebb mint 200 ember járt, kevesebben, mint a világűrben
– mondta Radócz László.
A sikeres expedíció után a kutatócsoport már megkezdte a begyűjtött minták elemzését és az adatok feldolgozását.
Március 25-én hozta nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) a 2026-os szakterületi egyetemi rangsorát, amely átfogó képet ad a világ felsőoktatásának élvonaláról.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
