Egyetemenként változó, hogy rögtön az első félévben, még a tanulmányok megkezdése előtt lehet-e passziválni.
Ha felvesznek egyetemre, de menet közben úgy alakul, hogy az első félévet már kapásból passziválnád, és csak később kezdenéd meg a tanulmányaidat, intézményenként változik, hogy megteheted-e, vagy jövőre újra jelentkezned kell.
Passziválás esetén érvényes marad a diákigazolványom?
A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója szerint például első félévet passziváltatni alapvetően nem lehet. Amennyiben mégis közbejön valamilyen jelentősebb magánjellegű változás (például szülés, baleset stb.), külön kérvényt kell benyújtani a félév passziváltatására.
Minden fontos tudnivaló, ha passziváltatni szeretnétek a következő félévet
A Corvinuson hasonló a helyzet: az első félév teljesítése előtt csak akkor kezdhetsz passzív félévvel, ha a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeidnek szülés, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibádon kívül nem tudsz eleget tenni. A Semmelweis Egyetemen is külön kérvényt kell benyújtani.
Ezzel szemben például a BME GTK tájékoztatója szerint passzív félévet már a beiratkozást követő első félévben is lehet kérni. A győri Széchenyi István Egyetemen is hasonló a helyzet. A BGE az oldalán pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ha passzív félévvel kezded az egyetemet, akkor is be kell iratkoznod.
Így tudjátok megnézni, hány állami ösztöndíjas félévetek maradt az egyetemen
Fontos, hogy az egyetemek saját szabályzatukban eltérhetnek, ezért kérdés esetén érdemes egyenesen az adott intézmény Tanulmányi Osztályához fordulni.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azoknak az állami ösztöndíjas hallgatóknak, akik a passziváltatáson vagy akár a tanulmányaik félbehagyásán gondolkodnak.
Elkezdődött a tavaszi félév az egyetemeken, de aki a félév szüneteltetésén gondolkodik, még nem késett le semmiről. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azoknak az állami ösztöndíjas hallgatóknak, akik a passziváltatáson vagy akár a tanulmányaik félbehagyásán gondolkodnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
