Passziválás esetén érvényes marad a diákigazolványom?

Ezt érdemes tudnotok, ha passziváltatni szeretnétek egy félévet.

Sok hallgató életében előfordul, hogy különböző okok miatt – legyen szó munkáról, egészségügyi problémákról vagy akár külföldi lehetőségekről – egy félévre szüneteltetni szeretné tanulmányait. Ez az úgynevezett passziválás. Ilyenkor nem kell tárgyakat felvenni és bejárni az órákra, nincsenek vizsgák, és az önköltséges képzésen tanulóknak tandíjat sem kell fizetniük az adott időszakra.

De mi történik a diákigazolvánnyal ilyenkor?

A felsőoktatásban a diákigazolvány érvényessége mindig egy félévre szól, és hivatalosan minden évben október 31-ig és március 31-ig kell megújítani. Ez a megújítás a tanulói jogviszony igazolásán alapul – vagyis azon, hogy aktív hallgató vagy.

Passziválás esetén a hallgatói jogviszony formálisan ugyan fennmarad, de nem aktív. Emiatt a diákigazolványt nem tudják érvényesíteni, így az ezzel járó kedvezmények – például a tömegközlekedési bérletek, mozijegyek vagy egyéb tanulói kedvezmények – sem lesznek elérhetők a szüneteltetés ideje alatt.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.