Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nem mindenki vezeti pontosan, hogy hány állami ösztöndíjas félévet használt már el, pedig ez fontos információ lehet – különösen, ha közeledik a diplomaszerzés vagy éppen szakváltáson gondolkodtok. Jó hír, hogy ezt nagyon egyszerűen ellenőrizhetitek online, és nem kell hozzá sem okmányirodába, sem az egyetem ügyintézésére rohangálni.
Állami ösztöndíjas helyre vettek fel? Ilyen kötelezettségeket kell vállaljatok
Hol lehet megnézni a fennmaradt félévek számát?
A fennmaradó ösztöndíjas félévek számát a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) találjátok meg. Ehhez elegendő, ha van Ügyfélkapu- vagy Diákigazolvány-azonosító (DÁP) hozzáférésetek.
Mutatjuk lépésről lépésre:
Miért fontos ezt ellenőrizni?
Az állam összesen 12 támogatott félévet biztosít a hallgatóknak, de nem mindenki használja fel ugyanúgy: például szakváltáskor vagy új szak indításakor előfordulhat, hogy „elfogynak” a félévek. Ha pedig kimerítitek a támogatási időt, a további tanulmányokat már csak önköltséges formában folytathatjátok.
Ezért különösen hasznos még a szemeszter kezdete előtt ránézni, mennyi ösztöndíjas félévetek van hátra, hogy ne érjen váratlanul egy plusz tandíj a tanulmányok vége felé.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).