Elkezdődött a tavaszi félév az egyetemeken, de aki a félév szüneteltetésén gondolkodik, még nem késett le semmiről. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azoknak az állami ösztöndíjas hallgatóknak, akik a passziváltatáson vagy akár a tanulmányaik félbehagyásán gondolkodnak.
Az Eduline-on korábban számos alkalommal foglalkoztunk a felsőoktatási szabályokkal. A félévkezdés apropóján most egy csokorba gyűjtöttük azokat a cikkeinket, amelyek segíthetnek eligazodni a legfontosabb kérdésekben:
Minden fontos tudnivaló, ha passziváltatni szeretnétek a következő félévet
Passziválás esetén érvényes marad a diákigazolványom?
Csak ekkor nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat, ha félbehagyjátok az egyetemet
Állami ösztöndíjas helyre vettek fel? Ilyen kötelezettségeket kell vállaljatok
Így tudjátok megnézni, hány állami ösztöndíjas félévetek maradt az egyetemen
Ha a témában más kérdésetek merülne fel, érdemes átnézni az Oktatási Hivatal tájékoztatóját a magyar állami ösztöndíjjal kapcsolatban. Ezt ide kattintva tehetitek meg.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
