Egyetemi kisokos: minden, amit az állami ösztöndíjról és passziválásról tudni érdemes

Elkezdődött a tavaszi félév az egyetemeken, de aki a félév szüneteltetésén gondolkodik, még nem késett le semmiről. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azoknak az állami ösztöndíjas hallgatóknak, akik a passziváltatáson vagy akár a tanulmányaik félbehagyásán gondolkodnak.

Az Eduline-on korábban számos alkalommal foglalkoztunk a felsőoktatási szabályokkal. A félévkezdés apropóján most egy csokorba gyűjtöttük azokat a cikkeinket, amelyek segíthetnek eligazodni a legfontosabb kérdésekben:

Minden fontos tudnivaló, ha passziváltatni szeretnétek a következő félévet

Passziválás esetén érvényes marad a diákigazolványom?

Csak ekkor nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat, ha félbehagyjátok az egyetemet

Állami ösztöndíjas helyre vettek fel? Ilyen kötelezettségeket kell vállaljatok

Így tudjátok megnézni, hány állami ösztöndíjas félévetek maradt az egyetemen

Ha a témában más kérdésetek merülne fel, érdemes átnézni az Oktatási Hivatal tájékoztatóját a magyar állami ösztöndíjjal kapcsolatban. Ezt ide kattintva tehetitek meg.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.