Mielőtt megkezditek majd a tanulmányaitokat a beiratkozáskor alá kell majd írjátok egy szerződést, amiben feltüntetik a támogatással járó kötelezettségeiteket. Ha ezeknek a kötelezettségeknek nem tesztek eleget, akkor az állam akár vissza is követelhet a tandíjatokat.
Július 23-án lezárult az általános felvételi eljárás, ahol közel 96 ezer diák kapott örömhírt, hogy megkezdhetik a tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben. Egy friss statisztika szerint pedig a felvételt nyert hallgatók 80 százalékos arányban állami ösztöndíjasként kezdhetik meg a félévet.
Véget ért a jelentkezés, ekkor hirdetik ki a ponthatárokat a pótfelvételin
Mit takar az ösztöndíj?
Az állami ösztöndíj lényege, hogy a magyar állam átvállalja a hallgatók felsőoktatási képzésének költségeit. Ez azonban nem „ajándék”:
minden ösztöndíjas hallgatónak szerződést kell aláírnia a beiratkozáskor, amelyben vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését. Ezek elmulasztása esetén az állam a tandíj visszafizetését követelheti.
Itt van minden infó, amit az egyetemi beiratkozásról tudnotok kell
Végezz időben és utána dolgozz itthon
A hallgatói szerződésben két alapvető elvárást rögzítenek, amit teljesítenetek kell:
1. Időben kell diplomázni:
A tanulmányaitok legfeljebb a képzési idő másfélszerese alatt kell befejezzétek.
Ez azt jelenti, hogy például egy hat féléves alapképzést maximum kilenc félév alatt kell elvégezni. Aki ennél hosszabb idő alatt szerez diplomát, már nem teljesíti az ösztöndíj feltételeit.
2. Magyarországi munkavállalás:
A végzésetek után az állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamot kell magyarországi munkaviszonyban eltöltenetek. Ennek teljesítésére húsz év áll rendelkezésre.
Ha a diplomátok után külföldre mennétek dolgozni, még az is belefér, ugyanis a számításnál nem a naptári féléveket, hanem az egyetemi szemeszterek (5 hónap) időtartamát veszik alapul. Például, ha egy 12 féléves, azaz hatéves osztatlan képzést végeztetek el időben, akkor öt évet kell Magyarországon dolgoznotok húsz éven belül.
Egyetemre mentek? Ezeket a dátumokat tartsátok észben augusztusban
Mi történik, ha valaki nem teljesíti a feltételeket?
Ha nem fejezitek be időben a tanulmányaitokat, vagy a végzést követő húsz évben nem dolgoztatok a megfelelő ideig Magyarországon, akkor vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj összegét – legalább részben.
Például, ha valaki külföldre költözik, és egyáltalán nem vállal munkát itthon, akkor a teljes támogatást vissza kell térítenie. Viszont, ha részben teljesíti a feltételeket – például néhány évig Magyarországon dolgozik –, akkor arányosan kevesebbet kell visszafizetnie.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
