Mielőtt megkezditek majd a tanulmányaitokat a beiratkozáskor alá kell majd írjátok egy szerződést, amiben feltüntetik a támogatással járó kötelezettségeiteket. Ha ezeknek a kötelezettségeknek nem tesztek eleget, akkor az állam akár vissza is követelhet a tandíjatokat.
Július 23-án lezárult az általános felvételi eljárás, ahol közel 96 ezer diák kapott örömhírt, hogy megkezdhetik a tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben. Egy friss statisztika szerint pedig a felvételt nyert hallgatók 80 százalékos arányban állami ösztöndíjasként kezdhetik meg a félévet.
Véget ért a jelentkezés, ekkor hirdetik ki a ponthatárokat a pótfelvételin
Mit takar az ösztöndíj?
Az állami ösztöndíj lényege, hogy a magyar állam átvállalja a hallgatók felsőoktatási képzésének költségeit. Ez azonban nem „ajándék”:
minden ösztöndíjas hallgatónak szerződést kell aláírnia a beiratkozáskor, amelyben vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését. Ezek elmulasztása esetén az állam a tandíj visszafizetését követelheti.
Itt van minden infó, amit az egyetemi beiratkozásról tudnotok kell
Végezz időben és utána dolgozz itthon
A hallgatói szerződésben két alapvető elvárást rögzítenek, amit teljesítenetek kell:
1. Időben kell diplomázni:
A tanulmányaitok legfeljebb a képzési idő másfélszerese alatt kell befejezzétek.
Ez azt jelenti, hogy például egy hat féléves alapképzést maximum kilenc félév alatt kell elvégezni. Aki ennél hosszabb idő alatt szerez diplomát, már nem teljesíti az ösztöndíj feltételeit.
2. Magyarországi munkavállalás:
A végzésetek után az állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamot kell magyarországi munkaviszonyban eltöltenetek. Ennek teljesítésére húsz év áll rendelkezésre.
Ha a diplomátok után külföldre mennétek dolgozni, még az is belefér, ugyanis a számításnál nem a naptári féléveket, hanem az egyetemi szemeszterek (5 hónap) időtartamát veszik alapul. Például, ha egy 12 féléves, azaz hatéves osztatlan képzést végeztetek el időben, akkor öt évet kell Magyarországon dolgoznotok húsz éven belül.
Egyetemre mentek? Ezeket a dátumokat tartsátok észben augusztusban
Mi történik, ha valaki nem teljesíti a feltételeket?
Ha nem fejezitek be időben a tanulmányaitokat, vagy a végzést követő húsz évben nem dolgoztatok a megfelelő ideig Magyarországon, akkor vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj összegét – legalább részben.
Például, ha valaki külföldre költözik, és egyáltalán nem vállal munkát itthon, akkor a teljes támogatást vissza kell térítenie. Viszont, ha részben teljesíti a feltételeket – például néhány évig Magyarországon dolgozik –, akkor arányosan kevesebbet kell visszafizetnie.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
