Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az Állatorvostudományi Egyetem rektora egy friss interjúban arról számolt be, hogy az elmúlt öt évben megkétszereződött az intézmény hallgatói létszáma. Hadházy szerint önmagában a létszámnövekedés ténye nem feltétlenül tekinthető szakmai sikernek, és több kérdést is felvet az oktatás minőségével, az infrastruktúrával, valamint a végzettek elhelyezkedési lehetőségeivel kapcsolatban.
28 milliárd állami támogatásból újítják fel az Állatorvostudományi Egyetem épületeit
A képviselő posztjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatorvosi képzés hosszú évek óta az egyik legnépszerűbb felsőoktatási terület Magyarországon: a jelentkezők száma rendszeresen többszörösen meghaladja a felvehető hallgatók számát. Ebben a helyzetben szerinte a hallgatói létszám emelése nem igényel különösebb toborzási erőfeszítést. Ugyanakkor megjegyzi: a létszám növelése az egyetem finanszírozására is hatással van, mivel az állami támogatás mértéke a hallgatók számához igazodik. Hadházy egy korábbi közadatigénylésére hivatkozva azt írja, hogy az intézmény 2020-ban – a fenntartóváltás évében – 1,5 milliárd forint, míg 2023-ban már 3,6 milliárd forint hallgatói normatívát kapott.
A poszt egyik központi eleme az oktatási infrastruktúra kérdése. A képviselő szerint az előadótermek befogadóképessége nem követte a hallgatói létszám növekedését. Példaként említi, hogy miközben egy évfolyamon már több mint 200 államilag finanszírozott hallgató tanul, az egyetem legnagyobb előadója pótszékekkel együtt is körülbelül 160 fő befogadására alkalmas. Emiatt – állítása szerint – gyakori megoldás, hogy a hallgatók egy része csak online tudja követni az előadásokat.
Még nagyobb problémát lát a gyakorlati képzésben. Hadházy szerint már korábban, alacsonyabb létszám mellett is nehézséget okozott a valóban gyakorlatorientált oktatás megszervezése, mivel nem mindig állt rendelkezésre elegendő eszköz vagy állat a kiscsoportos foglalkozásokhoz. A megemelt hallgatói létszám ezt a helyzetet tovább nehezítheti, ami hosszabb távon a gyakorlati tapasztalatok hiányához vezethet.
A poszt másik hangsúlyos témája a végzett állatorvosok munkaerőpiaci helyzete. Hadházy elismeri, hogy Magyarországon hiány van a nagyállatokat ellátó és hatósági állatorvosokból, miközben a kisállat orvoslásban – különösen a főváros környékén – túlkínálat tapasztalható. Szerinte azonban ezt a problémát nem feltétlenül a képzési létszám növelésével kellene kezelni, hanem a bérek és a munkakörülmények javításával. Úgy véli, a jelenlegi rendszerben a túlképzés inkább a pályakezdők elhelyezkedési nehézségeit és az alacsony béreket erősítheti.
A bejegyzés végén Hadházy kitér az egyetem vezetésének közéleti szerepvállalására is, és arra, hogy ez miként befolyásolhatja az intézmény hagyományos autonómiáját. Felidézi: az Állatorvostudományi Egyetem korábban hosszú ideig viszonylagos függetlenséget őrzött meg a politikától, ami szerinte az elmúlt években megváltozott.
