Az Állatorvostudományi Egyetem rektora egy friss interjúban arról számolt be, hogy az elmúlt öt évben megkétszereződött az intézmény hallgatói létszáma. Hadházy szerint önmagában a létszámnövekedés ténye nem feltétlenül tekinthető szakmai sikernek, és több kérdést is felvet az oktatás minőségével, az infrastruktúrával, valamint a végzettek elhelyezkedési lehetőségeivel kapcsolatban.

28 milliárd állami támogatásból újítják fel az Állatorvostudományi Egyetem épületeit

A képviselő posztjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatorvosi képzés hosszú évek óta az egyik legnépszerűbb felsőoktatási terület Magyarországon: a jelentkezők száma rendszeresen többszörösen meghaladja a felvehető hallgatók számát. Ebben a helyzetben szerinte a hallgatói létszám emelése nem igényel különösebb toborzási erőfeszítést. Ugyanakkor megjegyzi: a létszám növelése az egyetem finanszírozására is hatással van, mivel az állami támogatás mértéke a hallgatók számához igazodik. Hadházy egy korábbi közadatigénylésére hivatkozva azt írja, hogy az intézmény 2020-ban – a fenntartóváltás évében – 1,5 milliárd forint, míg 2023-ban már 3,6 milliárd forint hallgatói normatívát kapott.

A poszt egyik központi eleme az oktatási infrastruktúra kérdése. A képviselő szerint az előadótermek befogadóképessége nem követte a hallgatói létszám növekedését. Példaként említi, hogy miközben egy évfolyamon már több mint 200 államilag finanszírozott hallgató tanul, az egyetem legnagyobb előadója pótszékekkel együtt is körülbelül 160 fő befogadására alkalmas. Emiatt – állítása szerint – gyakori megoldás, hogy a hallgatók egy része csak online tudja követni az előadásokat.

Még nagyobb problémát lát a gyakorlati képzésben. Hadházy szerint már korábban, alacsonyabb létszám mellett is nehézséget okozott a valóban gyakorlatorientált oktatás megszervezése, mivel nem mindig állt rendelkezésre elegendő eszköz vagy állat a kiscsoportos foglalkozásokhoz. A megemelt hallgatói létszám ezt a helyzetet tovább nehezítheti, ami hosszabb távon a gyakorlati tapasztalatok hiányához vezethet.

A poszt másik hangsúlyos témája a végzett állatorvosok munkaerőpiaci helyzete. Hadházy elismeri, hogy Magyarországon hiány van a nagyállatokat ellátó és hatósági állatorvosokból, miközben a kisállat orvoslásban – különösen a főváros környékén – túlkínálat tapasztalható. Szerinte azonban ezt a problémát nem feltétlenül a képzési létszám növelésével kellene kezelni, hanem a bérek és a munkakörülmények javításával. Úgy véli, a jelenlegi rendszerben a túlképzés inkább a pályakezdők elhelyezkedési nehézségeit és az alacsony béreket erősítheti.

A bejegyzés végén Hadházy kitér az egyetem vezetésének közéleti szerepvállalására is, és arra, hogy ez miként befolyásolhatja az intézmény hagyományos autonómiáját. Felidézi: az Állatorvostudományi Egyetem korábban hosszú ideig viszonylagos függetlenséget őrzött meg a politikától, ami szerinte az elmúlt években megváltozott.