Ha a szüleidnek diplomája van, nagy eséllyel neked is lesz – derül ki a friss kutatásból

Mennyire számít, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek a szülők? A friss felmérés szerint a hallgatók többsége olyan családból érkezik, ahol legalább az egyik szülő érettségivel vagy diplomával rendelkezik. Gyakori, hogy a diákok hasonló szakmát választanak, és a szüleik végzettsége a munkavállalási motivációikat is befolyásolja.

Az Oktatási Hivatal által közzétett Diplomás Pályakövetési Rendszer hallgatói vizsgálatából kiderül, hogy a szülői végzettség erősen befolyásolja a gyerekekét is.

Osztatlan és mesterképzésen tanulnak a diplomás szülők gyerekei

Érdekes különbség figyelhető meg a képzési formák között a szülők végzettségét számításba véve. A részidős képzésben tanulók szülei átlagosan kevésbé képzettek – a hallgatók mindössze 32%-ának van felsőfokú végzettségű szülője –, míg a nappali képzésben ez az arány 62%. A nappali képzésen belül a legmagasabb arányt az osztatlan képzés hallgatói mutatják (71%), ezt követi a mesterképzés (63%) és az alapképzés (58%). Érdekesség, hogy a nappali pedagógusképzésben tanulóknál gyakrabban fordul elő, hogy a szülők iskolai végzettsége az átlagosnál alacsonyabb: 16%-uknak egyik szülője sem érettségizett.

A családi kötődés a szakmákhoz szintén jelentős. A hallgatók 39%-a jelezte, hogy van közvetlen családtagja, aki azon a szakterületen dolgozik, ahol a hallgató jelenleg tanul. Legtöbbször távolabbi vagy oldalági rokonokról van szó, a hallgatók 11%-nál csak a szülők, 3%-nál pedig a nagyszülők dolgoznak az adott területen.

shutterstock

A család felsőfokú végzettsége növeli a szakmai kötődés esélyét: a felsőfokú végzettségű szülőkkel rendelkező hallgatóknál 47% számolt be, hogy van a családban kapcsolódás a szakterülethez.

  • A pedagógusképzésben tanulók 49%-ának volt a szakmához családi kötődése (49%),
  • a műszaki képzésen ez az arány 44%,
  • az orvos- és egészségtudományi képzésben 43%
  • és a gazdaságtudományi képzésben 44%

Szakmába vágóbb munkát vállalnak a diplomás szülők gyerekei

A szülők iskolai végzettsége nemcsak a tanulmányi pályát, hanem a munkavállalást is befolyásolja. A felmérés szerint azok a hallgatók, akiknek egyik szülője sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, valamivel gyakrabban dolgoznak már tanulmányaik alatt: 71%-uk jelezte, hogy vállal munkát, míg az érettségivel sem rendelkező szülők gyermekeinek aránya 74%.

A különbség azonban nemcsak az arányokban, hanem a motivációkban is megmutatkozik. A felsőfokú végzettségű szülők gyerekei kevésbé a megélhetés miatt dolgoznak, sokkal inkább szakmai tapasztalatszerzés vagy karrierépítés motiválja őket. Ez arra utal, hogy a családi háttér hatással van arra is, milyen jellegű munkát választanak a hallgatók, és mennyire tudják azt a későbbi szakmai pályájukhoz kapcsolni.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.