Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az Oktatási Hivatal által közzétett Diplomás Pályakövetési Rendszer hallgatói vizsgálatából kiderül, hogy a szülői végzettség erősen befolyásolja a gyerekekét is.
Osztatlan és mesterképzésen tanulnak a diplomás szülők gyerekei
Érdekes különbség figyelhető meg a képzési formák között a szülők végzettségét számításba véve. A részidős képzésben tanulók szülei átlagosan kevésbé képzettek – a hallgatók mindössze 32%-ának van felsőfokú végzettségű szülője –, míg a nappali képzésben ez az arány 62%. A nappali képzésen belül a legmagasabb arányt az osztatlan képzés hallgatói mutatják (71%), ezt követi a mesterképzés (63%) és az alapképzés (58%). Érdekesség, hogy a nappali pedagógusképzésben tanulóknál gyakrabban fordul elő, hogy a szülők iskolai végzettsége az átlagosnál alacsonyabb: 16%-uknak egyik szülője sem érettségizett.
A családi kötődés a szakmákhoz szintén jelentős. A hallgatók 39%-a jelezte, hogy van közvetlen családtagja, aki azon a szakterületen dolgozik, ahol a hallgató jelenleg tanul. Legtöbbször távolabbi vagy oldalági rokonokról van szó, a hallgatók 11%-nál csak a szülők, 3%-nál pedig a nagyszülők dolgoznak az adott területen.
shutterstock
A család felsőfokú végzettsége növeli a szakmai kötődés esélyét: a felsőfokú végzettségű szülőkkel rendelkező hallgatóknál 47% számolt be, hogy van a családban kapcsolódás a szakterülethez.
- A pedagógusképzésben tanulók 49%-ának volt a szakmához családi kötődése (49%),
- a műszaki képzésen ez az arány 44%,
- az orvos- és egészségtudományi képzésben 43%
- és a gazdaságtudományi képzésben 44%
Szakmába vágóbb munkát vállalnak a diplomás szülők gyerekei
A szülők iskolai végzettsége nemcsak a tanulmányi pályát, hanem a munkavállalást is befolyásolja. A felmérés szerint azok a hallgatók, akiknek egyik szülője sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, valamivel gyakrabban dolgoznak már tanulmányaik alatt: 71%-uk jelezte, hogy vállal munkát, míg az érettségivel sem rendelkező szülők gyermekeinek aránya 74%.
A különbség azonban nemcsak az arányokban, hanem a motivációkban is megmutatkozik. A felsőfokú végzettségű szülők gyerekei kevésbé a megélhetés miatt dolgoznak, sokkal inkább szakmai tapasztalatszerzés vagy karrierépítés motiválja őket. Ez arra utal, hogy a családi háttér hatással van arra is, milyen jellegű munkát választanak a hallgatók, és mennyire tudják azt a későbbi szakmai pályájukhoz kapcsolni.
