Mennyire számít, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek a szülők? A friss felmérés szerint a hallgatók többsége olyan családból érkezik, ahol legalább az egyik szülő érettségivel vagy diplomával rendelkezik. Gyakori, hogy a diákok hasonló szakmát választanak, és a szüleik végzettsége a munkavállalási motivációikat is befolyásolja.
Az Oktatási Hivatal által közzétett Diplomás Pályakövetési Rendszer hallgatói vizsgálatából kiderül, hogy a szülői végzettség erősen befolyásolja a gyerekekét is.
Osztatlan és mesterképzésen tanulnak a diplomás szülők gyerekei
Érdekes különbség figyelhető meg a képzési formák között a szülők végzettségét számításba véve. A részidős képzésben tanulók szülei átlagosan kevésbé képzettek – a hallgatók mindössze 32%-ának van felsőfokú végzettségű szülője –, míg a nappali képzésben ez az arány 62%. A nappali képzésen belül a legmagasabb arányt az osztatlan képzés hallgatói mutatják (71%), ezt követi a mesterképzés (63%) és az alapképzés (58%). Érdekesség, hogy a nappali pedagógusképzésben tanulóknál gyakrabban fordul elő, hogy a szülők iskolai végzettsége az átlagosnál alacsonyabb: 16%-uknak egyik szülője sem érettségizett.
A családi kötődés a szakmákhoz szintén jelentős. A hallgatók 39%-a jelezte, hogy van közvetlen családtagja, aki azon a szakterületen dolgozik, ahol a hallgató jelenleg tanul. Legtöbbször távolabbi vagy oldalági rokonokról van szó, a hallgatók 11%-nál csak a szülők, 3%-nál pedig a nagyszülők dolgoznak az adott területen.
A család felsőfokú végzettsége növeli a szakmai kötődés esélyét: a felsőfokú végzettségű szülőkkel rendelkező hallgatóknál 47% számolt be, hogy van a családban kapcsolódás a szakterülethez.
Szakmába vágóbb munkát vállalnak a diplomás szülők gyerekei
A szülők iskolai végzettsége nemcsak a tanulmányi pályát, hanem a munkavállalást is befolyásolja. A felmérés szerint azok a hallgatók, akiknek egyik szülője sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, valamivel gyakrabban dolgoznak már tanulmányaik alatt: 71%-uk jelezte, hogy vállal munkát, míg az érettségivel sem rendelkező szülők gyermekeinek aránya 74%.
A különbség azonban nemcsak az arányokban, hanem a motivációkban is megmutatkozik. A felsőfokú végzettségű szülők gyerekei kevésbé a megélhetés miatt dolgoznak, sokkal inkább szakmai tapasztalatszerzés vagy karrierépítés motiválja őket. Ez arra utal, hogy a családi háttér hatással van arra is, milyen jellegű munkát választanak a hallgatók, és mennyire tudják azt a későbbi szakmai pályájukhoz kapcsolni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
