Ezekből az országokból érkezik a legtöbb diák a magyar egyetemekre
A top10-be több ázsiai ország is bekerült.
A korábbi évekhez hasonlóan az összetett egyetemi toplista élmezőnye idén is stabil: továbbra is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) állnak az első három helyen. A tízes lista végén azonban már kisebb átrendeződés történt: egy olyan egyetem is visszakerült a legjobbak közé, amely az elmúlt két évben nem szerepelt a top 10-ben, miközben három másik intézmény fej-fej mellett sorakozik a rangsor közepén.
A kari rangsorokban még látványosabb a mozgás. A HVG elemzése szerint az ELTE Természettudományi Kara és a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara hagyományosan őrzi dobogós helyét, azonban mögöttük több kar is előretört. Jelentős előrelépést könyvelhet el a szegedi Természettudományi és Informatikai Kar, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara. A Műegyetem három kara pedig tovább erősítette pozícióját az első tíz között.
A rangsorok 14 képzésterület adataira támaszkodnak, így nemcsak az derül ki, melyek a legerősebb gazdasági, informatikai, társadalomtudományi vagy sportképzések, hanem számos alrangsor is megjelenik. Ezek között szerepelnek a felvételi ponthatárok átlaga, a hallgatók nyelvtudása, valamint az oktatók tudományos fokozatai és az oktató-hallgató arány is.
Shutterstock
A tavaly megjelent, 2025-ös összesített rangsorban a BME volt az első, az ELTE a második, az SZTE pedig a harmadik helyet szerezte meg. A top 10-es listában hét budapesti és három vidéki intézmény kapott helyet. A legjobbak sorrendje így alakult:
- BME
- ELTE
- SZTE
- DE
- SE
- PPKE
- KRE
- PTE
- CORVINUS
- MATE
Előző évben az ELTE az összetett listán ugyan a második helyre került, de továbbra is élen járt a hallgatói kiválóság tekintetében: évről évre több kiemelkedő teljesítményű diákot vesz fel. Ugyanakkor a hallgatói létszám gyors növekedését nem követte az oktatók számának bővülése, így az egyetem az oktatói rangsor ötödik helyére szorult. Ez különösen azért fontos, mert ennek a listának egyik legmeghatározóbb mutatója az egy oktatóra jutó hallgatók száma.
A Szegedi Tudományegyetemen épp fordított volt a helyzet: az oktatói összesítésben az első helyet foglalta el, miközben a hallgatói toplistán az ötödik pozíciót szerezte meg.
A kiadvány idén is kitér arra, hogyan szerepelnek a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban. A friss adatok alapján a kormányzati célkitűzések ellenére továbbra sem került be magyar intézmény a világ első 100, sőt az első 200 egyeteme közé se. Több hazai intézmény a középmezőnyben vagy a rangsorok második ezres csoportjában található.
A legjobb nemzetközi eredményt a Semmelweis Egyetem érte el, amely a Times Higher Education rangsorában a 251–300-as kategóriában szerepel. Emellett az ELTE, a BME, a Debreceni Egyetem, az Óbudai Egyetem és az SZTE is feltűnik valamelyik világlista első ezres mezőnyében. Fontos azonban kiemelni, hogy a nemzetközi rangsorok elsősorban a publikációs teljesítményt, a nemzetközi jelenlétet és a globális láthatóságot értékelik, így csak korlátozottan tükrözik az oktatás minőségét és hatékonyságát.
Ezek a világ legjobb egyetemei 2026-ban a Times Higher Education rangsora szerint
A Diploma 2026 tehát nemcsak a legjobb intézményeket mutatja be, hanem azt is megmutatja, hogyan változik a magyar felsőoktatás térképe – hol erősödnek, hol gyengülnek az egyetemek, és melyek azok, amelyek a következő évek nagy nyertesei lehetnek.
