Sulyok Tamás szerint az emberi példamutatás fellegvára és az ország büszkesége a Debreceni Egyetem

Az államfő az egyetem tanévnyitóján mondott beszédet.

  • Székács Linda

Debrecenben a legjobb egyetemistának lenni Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint, aki részt vett és beszédet is mondott az intézmény vasárnapi, a debreceni Főnix Arénában tartott tanévnyitóján.

Az államfő nem szűkölködött a dícséretekkel. Amellett, hogy azt mondta; a Debreceni Egyetem az egész ország büszkesége és a világ legjobb egyetemeinek 2 százalékában található, azt is hozzátette, hogy ez az "emberi példamutatás fellegvára" az itt végzett szakembereknek; orvosoknak, fizikusoknak, bölcsészeknek és jogászoknak köszönhetően.

A Debreceni Egyetem ma virágkorát éli, a tradíció és az innováció határozza meg az egyetemet és a magyar felsőoktatást is

- mondta.

Hasonlóan vélekedett Hankó Balázs kulturális- és innovációs miniszter is a magyar felsőoktatással kapcsolatban. Ő a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján mondott beszédet szeptember 5-én, megemlítve, hogy „az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal és árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen. De mindezek ellenére tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában – a korábbi hét helyett.”

Az 1920-as Klebelsberg-féle egyetemfejlesztés után a magyar felsőoktatás most második aranykorát éli. Akkor is kicsivé és gyengévé akarták tenni Magyarországot

- tette hozzá.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.