Sulyok Tamás szerint az emberi példamutatás fellegvára és az ország büszkesége a Debreceni Egyetem

Az államfő az egyetem tanévnyitóján mondott beszédet.

  • Székács Linda

Debrecenben a legjobb egyetemistának lenni Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint, aki részt vett és beszédet is mondott az intézmény vasárnapi, a debreceni Főnix Arénában tartott tanévnyitóján.

Az államfő nem szűkölködött a dícséretekkel. Amellett, hogy azt mondta; a Debreceni Egyetem az egész ország büszkesége és a világ legjobb egyetemeinek 2 százalékában található, azt is hozzátette, hogy ez az "emberi példamutatás fellegvára" az itt végzett szakembereknek; orvosoknak, fizikusoknak, bölcsészeknek és jogászoknak köszönhetően.

A Debreceni Egyetem ma virágkorát éli, a tradíció és az innováció határozza meg az egyetemet és a magyar felsőoktatást is

- mondta.

Hasonlóan vélekedett Hankó Balázs kulturális- és innovációs miniszter is a magyar felsőoktatással kapcsolatban. Ő a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján mondott beszédet szeptember 5-én, megemlítve, hogy „az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal és árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen. De mindezek ellenére tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában – a korábbi hét helyett.”

Az 1920-as Klebelsberg-féle egyetemfejlesztés után a magyar felsőoktatás most második aranykorát éli. Akkor is kicsivé és gyengévé akarták tenni Magyarországot

- tette hozzá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.