Egyetemenként eltérő, hogy az árak pontosan mit tartalmaznak.
Augusztusban és legkésőbb szeptember első napjaiban számos magyar felsőoktatási intézmény szervez jellemzően három- vagy négynapos táborokat a frissen felvett hallgatóiknak. Az ELTE elsőéveseinek többsége a Balaton partján ismerkedhet majd az egyetemista léttel, de vannak akik Ópusztaszeren fognak kempingezni, mások pedig az egyetemek kollégiumaiban tölthetnek el néhány napot.
Mindez azonban nincs ingyen; a Szegedi Tudományegyetem gólyatáborai például egységesen 36 000 forintba kerülnek, a BME GTK gólyatáborába 37 500 forint a belépő, a Debreceni Egyetem gólyatáboraiban való részvétel pedig már 40 000 forint.
Ezek az árak jellemzően tartalmazzák
esetleg az útiköltséget és talán egy pólót is, ez azonban minden egyetem esetében eltérő.
Hogy pontosan mennyibe kerül a gólyatábor és az mit foglal magába, azt jellemzően az intézmények honlapjain vagy a közösségi média oldalaikon létrehozott eseményeknél nézhetitek meg.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
