A Pázmány dékánja szerint az lenne az igazi, ha a kollégák akadályoznák meg az egyház tanításával ellentétes nyilatkozatokat

Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint kötelessége volt elindítani az etikai eljárást az oktatóik által kiadott publikáció miatt, ami az azonos nemű párok egyenrangúságával foglalkozik.

  • Eduline

Az elmúlt napokban nagy port kavart a Pázmány esete, amikor is etikai eljárás indult három oktatója ellen a HVG-ben publikált írásuk miatt. Az intézmény korábban elmagyarázta, hogy a vizsgálatot nem az írás tartalma, hanem az egyetemi szabályzatok állítólagos megsértése miatt indították, amit azóta le is zártak, az érintett oktatók pedig figyelmeztetésben fognak részesülni.

Több mint 6000 fő írta alá a Pázmány hallgatóinak nyilatkozatát, hogy megszüntessék a három oktató ellen indított eljárást

A 777 ennek kapcsán interjút készített az intézmény dékánjával, Birher Nándorral, aki egyértelművé tette, hogy bár ő kezdeményezte az eljárást, nem tagja a bizottságnak, ezért az „tőle teljesen függetlenül zajlott.”

A lap rákérdezett arra is, mennyire játszik szerepet a vallási hovatartozás a felvételi vagy oktatói kiválasztás során. Bár a dékán szerint nagyon fontos, hogy a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget, nem kell mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek lennie.

„Az igazi az lenne, hogyha nem a dékánnak kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák közössége tudna szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra, hogy megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban.”

- mondta Birher Nádor, aki azt is hozzátette, hogy az egyetemi szabályzatok szerint minimum 50 százaléknak kell katolikusnak lennie az oktatók közül.

Az interjúban szó esett Bognár Bulcsú, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének elbocsátásáról is, amelynek hátterében sajtóértesülések szerint az állt, hogy a kutató egy tanulmányában a vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálta a melegek iránti attitűdöket.

A dékán cáfolta ezt az értelmezést, elmondása szerint a döntés hátterében kizárólag pénzügyi okok álltak. „A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni.”

A történtek kapcsán az a kérdés is felmerült, mennyire megengedett, hogy hallgatók LMBTQ-témában kutassanak. Erre az alábbit választ kapták:

„Miért ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni.”

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.