Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint kötelessége volt elindítani az etikai eljárást az oktatóik által kiadott publikáció miatt, ami az azonos nemű párok egyenrangúságával foglalkozik.
Az elmúlt napokban nagy port kavart a Pázmány esete, amikor is etikai eljárás indult három oktatója ellen a HVG-ben publikált írásuk miatt. Az intézmény korábban elmagyarázta, hogy a vizsgálatot nem az írás tartalma, hanem az egyetemi szabályzatok állítólagos megsértése miatt indították, amit azóta le is zártak, az érintett oktatók pedig figyelmeztetésben fognak részesülni.
A 777 ennek kapcsán interjút készített az intézmény dékánjával, Birher Nándorral, aki egyértelművé tette, hogy bár ő kezdeményezte az eljárást, nem tagja a bizottságnak, ezért az „tőle teljesen függetlenül zajlott.”
A lap rákérdezett arra is, mennyire játszik szerepet a vallási hovatartozás a felvételi vagy oktatói kiválasztás során. Bár a dékán szerint nagyon fontos, hogy a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget, nem kell mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek lennie.
„Az igazi az lenne, hogyha nem a dékánnak kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák közössége tudna szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra, hogy megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban.”
- mondta Birher Nádor, aki azt is hozzátette, hogy az egyetemi szabályzatok szerint minimum 50 százaléknak kell katolikusnak lennie az oktatók közül.
Az interjúban szó esett Bognár Bulcsú, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének elbocsátásáról is, amelynek hátterében sajtóértesülések szerint az állt, hogy a kutató egy tanulmányában a vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálta a melegek iránti attitűdöket.
A dékán cáfolta ezt az értelmezést, elmondása szerint a döntés hátterében kizárólag pénzügyi okok álltak. „A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni.”
A történtek kapcsán az a kérdés is felmerült, mennyire megengedett, hogy hallgatók LMBTQ-témában kutassanak. Erre az alábbit választ kapták:
„Miért ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni.”
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
