Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Budapesti Corvinus Egyetem operációkutatás tárgyának kutatói sajátságos kísérletbe fogtak ebben a félévben. Azt vizsgálták, hogy a diákok tanulási hajlandósága mennyit változik, ha az egész félévben megengedett az MI használata, még a vizsgák során is – írja a Telex.
MI a vizsgán – hallgatói tiltakozást váltott ki a Corvinus új oktatási kísérlete
A vizsgálathoz a hallgatókat véletlenszerűen generált sorsolás alapján osztották két csoportba. Az egyik fele a csoportnak mind az órákon, mind a szemeszter közben tartott számonkéréseken használhatott MI-t, a másik csoportnak úgynevezett „open book” jellegű volt a számonkérése, azaz jegyzeteket, könyvet használhatott, de egy offline teremben írta a feladatlapot, vagyis az internethez közvetlenül nem tudott kapcsolódni.
Hogy egyik csoport se szenvedjen hátrányt, az oktatók pontkompenzációt vezettek be, amivel a két csoport átlagát egy szintre hozták, vagyis a rosszabbul teljesítők megkapták a másik csoport átlagából számolt különbséget. Bár a kísérlet teljesen önkéntes volt, attól teljesen függetlenül, hogy aláírta a nyilatkozatot róla beosztották valamelyik csoportba. Végül a kísérlete le kellett állítani, több okból is, így a tavaszi félév végi vizsgákat már egyenlő feltételekkel írta a két csoport.
Mesterséges intelligenciáról szóló képzést ajánl a szülőknek a KRÉTA-rendszerben Pintér Sándor
Sziklai Balázs egyetemi docens, az érintett operációkutatás tárgy egyik oktatója, a leállítást követően azt írta a lapnak, hogy: „az egyetemek érthetően megpróbálnak elébe menni az ilyen államtitkári határozatoknak és a nem kívánt médiafigyelemnek. Ezért szüntették be a kísérletüket. Ezt csak úgy lehet orvosolni, ha a jogalkotó és ellenőrző szervek a döntéseikkel és megnyilvánulásaikkal támogatásukról biztosítják az érintett egyetemeket és kutatóintézeteket.” Sziklai azt is hozzátette, hogy szerinte fontos lenne, hogy a döntéshozó és jogalkotó szervek bátorítóan álljanak hozzá az MI oktatásban betöltött szerepének kutatásához, illetve pont ezért a hallgatói kísérletek is elengedhetetlenek.
Az egyik ok a leállásra a diákok között kialakult konfliktus volt
A diákok egyik fő problémája a kutatással az volt, hogy a vizsgaeredmények közvetlen hatással vannak az ösztöndíj-lehetőségekkel, így nem érezték fair-nek, hogy az egyik csoport előnyhöz jut az MI használatával. A diákok a hírportál értesülései szerint arra is panaszkodtak, hogy tárgyfelvételkor sehol sem tüntették fel a számonkérés módját. Így bár hiába nem vettek részt a kísérletben, akkor is belekényszerítették őket az eltérő számonkérésbe, ez pedig számos konfliktust szült a két csoport között.
Az egyik hallgató annyira fel volt háborodva, hogy közérdekű bejelentést tett az alapvető jogok biztosának hivatalánál, amire a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kapott választ. Varga-Bajusz Veronika államtitkár válaszában a következőket írta:
Az törvényes, ha valamennyi hallgató azonos feltételek mellett vehet igénybe segédeszközöket, például mesterséges intelligenciát. Ha azonban a lehetőség csak egyes hallgatóknak adott, másoknak nem, az „felveti annak lehetőségét, hogy nem felel meg a fenti rendelkezéseknek és ezért jogszabályba ütközik”, amin az se változtat, ha pontkorrekcióval kompenzálják.
A tárgy oktatói is érzékelték a heves érzelmeket a hallgatók részéről. A kísérlet egyébként szabad utat kapott az egyetem etikai bizottságától, a Hallgatói Ügyekért Felelős Rektorhelyettestől, az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központtól. Sőt még a hallgatókat képviselő HÖK-kel is egyeztettek.
Bár a kialakult konfliktus miatt az egyetem az oktatókat arra kérte, hogy változtassák meg a számonkérés módját, ennek ellenére sikerrel zárult le a kutatás.
„Teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a hallgatók a tananyag semekkora részét sem sajátították el.”
– mondta Sziklai Balázs a Telexnek. Az oktató tapasztalatai szerint a diákok számára a tudat, hogy jelen van nekik az MI egyfajta védőhálóként, kiölt belőlük minden motivációt, önbizalmat és kíváncsiságot.
„Nem hogy a felkészülés alatt nem fektettek semmiféle erőfeszítést a tanulásba, de a vizsgán sem fordítottak figyelmet arra, hogy milyen válaszokat adnak. Kritikátlanul átmásolták az MI válaszait, még ha az egyértelműen ökörség is volt. Ha két külön megoldást is javasolt a nyelvi modell, akkor biztos, ami biztos mindkettőt átmásolták, mondván az egyik biztosan jó lesz. Talán a legbeszédesebb a vizsga első húsz percében íratott papír teszt volt, amelyen könnyen eldönthető igaz-hamis kérdésekre kellett válaszolniuk a hallgatóknak, offline. Az évfolyam átlagos teljesítménye 53 százalék volt.”
– emelte ki az oktató.
A vizsga második részében, ahol kötelező volt az egyenlő feltételek biztosítása, mind a két csoportnak engedélyezték az MI használatát, az elért átlag 75 százalék lett.
