Leállították a Corvinus kísérletét, ahol csak a diákok egy része használhatott MI-t a tanuláshoz és a vizsgákhoz

Bár sokan beleegyeztek a részvételbe, később nem kis feszültséget szült a diákok két csoportja között, hogy vannak, akik használhatják a vizsgákhoz is a Mesterséges Intelligenciát. Az intézmény kénytelen volt leállítani az operációkutatás tárgy oktatóinak sajátos kísérletét. Ennek ellenére viszont érdekes megállapítások születtek.

  • Rodler Lili

A Budapesti Corvinus Egyetem operációkutatás tárgyának kutatói sajátságos kísérletbe fogtak ebben a félévben. Azt vizsgálták, hogy a diákok tanulási hajlandósága mennyit változik, ha az egész félévben megengedett az MI használata, még a vizsgák során is – írja a Telex.

MI a vizsgán – hallgatói tiltakozást váltott ki a Corvinus új oktatási kísérlete

A vizsgálathoz a hallgatókat véletlenszerűen generált sorsolás alapján osztották két csoportba. Az egyik fele a csoportnak mind az órákon, mind a szemeszter közben tartott számonkéréseken használhatott MI-t, a másik csoportnak úgynevezett „open book” jellegű volt a számonkérése, azaz jegyzeteket, könyvet használhatott, de egy offline teremben írta a feladatlapot, vagyis az internethez közvetlenül nem tudott kapcsolódni.

Hogy egyik csoport se szenvedjen hátrányt, az oktatók pontkompenzációt vezettek be, amivel a két csoport átlagát egy szintre hozták, vagyis a rosszabbul teljesítők megkapták a másik csoport átlagából számolt különbséget. Bár a kísérlet teljesen önkéntes volt, attól teljesen függetlenül, hogy aláírta a nyilatkozatot róla beosztották valamelyik csoportba. Végül a kísérlete le kellett állítani, több okból is, így a tavaszi félév végi vizsgákat már egyenlő feltételekkel írta a két csoport.

Mesterséges intelligenciáról szóló képzést ajánl a szülőknek a KRÉTA-rendszerben Pintér Sándor

Sziklai Balázs egyetemi docens, az érintett operációkutatás tárgy egyik oktatója, a leállítást követően azt írta a lapnak, hogy: „az egyetemek érthetően megpróbálnak elébe menni az ilyen államtitkári határozatoknak és a nem kívánt médiafigyelemnek. Ezért szüntették be a kísérletüket. Ezt csak úgy lehet orvosolni, ha a jogalkotó és ellenőrző szervek a döntéseikkel és megnyilvánulásaikkal támogatásukról biztosítják az érintett egyetemeket és kutatóintézeteket.” Sziklai azt is hozzátette, hogy szerinte fontos lenne, hogy a döntéshozó és jogalkotó szervek bátorítóan álljanak hozzá az MI oktatásban betöltött szerepének kutatásához, illetve pont ezért a hallgatói kísérletek is elengedhetetlenek.

Az egyik ok a leállásra a diákok között kialakult konfliktus volt

A diákok egyik fő problémája a kutatással az volt, hogy a vizsgaeredmények közvetlen hatással vannak az ösztöndíj-lehetőségekkel, így nem érezték fair-nek, hogy az egyik csoport előnyhöz jut az MI használatával. A diákok a hírportál értesülései szerint arra is panaszkodtak, hogy tárgyfelvételkor sehol sem tüntették fel a számonkérés módját. Így bár hiába nem vettek részt a kísérletben, akkor is belekényszerítették őket az eltérő számonkérésbe, ez pedig számos konfliktust szült a két csoport között.

Az egyik hallgató annyira fel volt háborodva, hogy közérdekű bejelentést tett az alapvető jogok biztosának hivatalánál, amire a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kapott választ. Varga-Bajusz Veronika államtitkár válaszában a következőket írta:

Az törvényes, ha valamennyi hallgató azonos feltételek mellett vehet igénybe segédeszközöket, például mesterséges intelligenciát. Ha azonban a lehetőség csak egyes hallgatóknak adott, másoknak nem, az „felveti annak lehetőségét, hogy nem felel meg a fenti rendelkezéseknek és ezért jogszabályba ütközik”, amin az se változtat, ha pontkorrekcióval kompenzálják.

A tárgy oktatói is érzékelték a heves érzelmeket a hallgatók részéről. A kísérlet egyébként szabad utat kapott az egyetem etikai bizottságától, a Hallgatói Ügyekért Felelős Rektorhelyettestől, az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központtól. Sőt még a hallgatókat képviselő HÖK-kel is egyeztettek.

Bár a kialakult konfliktus miatt az egyetem az oktatókat arra kérte, hogy változtassák meg a számonkérés módját, ennek ellenére sikerrel zárult le a kutatás.

„Teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a hallgatók a tananyag semekkora részét sem sajátították el.”

– mondta Sziklai Balázs a Telexnek. Az oktató tapasztalatai szerint a diákok számára a tudat, hogy jelen van nekik az MI egyfajta védőhálóként, kiölt belőlük minden motivációt, önbizalmat és kíváncsiságot.

„Nem hogy a felkészülés alatt nem fektettek semmiféle erőfeszítést a tanulásba, de a vizsgán sem fordítottak figyelmet arra, hogy milyen válaszokat adnak. Kritikátlanul átmásolták az MI válaszait, még ha az egyértelműen ökörség is volt. Ha két külön megoldást is javasolt a nyelvi modell, akkor biztos, ami biztos mindkettőt átmásolták, mondván az egyik biztosan jó lesz. Talán a legbeszédesebb a vizsga első húsz percében íratott papír teszt volt, amelyen könnyen eldönthető igaz-hamis kérdésekre kellett válaszolniuk a hallgatóknak, offline. Az évfolyam átlagos teljesítménye 53 százalék volt.”

– emelte ki az oktató.

A vizsga második részében, ahol kötelező volt az egyenlő feltételek biztosítása, mind a két csoportnak engedélyezték az MI használatát, az elért átlag 75 százalék lett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.