Új geometriai testet fedeztek fel a BME kutatói

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói megalkották a világ első négylapú keljfeljancsiját.

„Mindenki azt gondolta, hogy ez nem lehetséges, hiszen ha létezhetne, akkor már létezne”

- mondta Domokos Gábor, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének kutatóprofesszora, mikor bemutatta a világ első négylapú keljfeljancsiját. Ez egy olyan különleges test, amely bármilyen helyzetbe kerül, mindig ugyanarra az oldalára billen vissza. A formát „monostabil tetraédernek” nevezik, a kutatók pedig a „Bille” becenevet adták neki - számolt be róla az egyetem.

Ahogy 2007-ben a Gömböc is meglepte a világot, most a Bille is, ami abban különbözik a korábban felfedezett formától, hogy nem homogén: egyik oldalán súly van elhelyezve, ami segít abban, hogy mindig ugyanoda billenjen vissza – szögletes formája ellenére is.

 

A BME kutatói nemrég egy új formaosztályt is azonosítottak.

A matematikus John Horton Conway már 1984-ben felvetette, hogy egy ilyen test létezhet, de bizonyítani csak 40 évvel később sikerült. Domokos Gábor és Almádi Gergő, a BME építészhallgatója Conway egykori tanítványával, Robert Dawsonnal dolgoztak a modellen. Először számítógépen tervezték meg, majd elkészítették a valódi tárgyat is.

A Bille váza könnyű karboncső, ami mindössze 2 grammot nyom, az egyik oldalon viszont ott van a 118 grammos, nagy sűrűségű wolfram-karbid ötvözetből készült súly, amely tényleg minden helyzetből ugyanoda billenti a testet.

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A felfedezés gyakorlati jelentősége is nagy: a kutatók módszere segíthet abban, hogy különféle tárgyakat úgy tervezzünk meg, hogy ne boruljanak fel. Ennek pedig például olyan területeken lehet nagy haszna, mint az űrmissziók leszállóegységeinek tervezése: „A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben.”

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.