Neves amerikai tudományos magazin címlapjára került a BME oktatóinak felfedezése

2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba is beválogatták a tanulmányt.

A Scientific American címlapjára került a Műegyetem oktatóinak felfedezése – tette közzé a hírt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A BME kutatói ősszel publikálták kutatásukat egy új univerzális formaosztályról. A Gömböc egyik feltalálójaként is ismert Domokos Gábor vezetésével azonosították az új formaosztályt, amelyet „lágy celláknak” neveztek el. A modellek érdekessége, hogy hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret.

A publikációt hamar felkapta a nemzetközi sajtó is. Több tudományos magazin felkereste Domokos Gábort, közölték a felfedezés főbb megállapításait, és még a California College of Arts építész hallgatóihoz is eljutott, akik egy alkotói projektet építettek a magyar szakemberek elméletére.

A lágy cellák legfrissebb megjelenéséről pedig a Scientific American gondoskodott, amelynek decemberi számában nyolcoldalas írás mutatja be Domokos Gábor és társai tanulmányát:

A Scientific American lapban megjelent publikáció
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A nyolc oldalas bemutatás mellett pedig a lap címlapjánis szerepel a felfedezés a négy kiemelt téma egyikeként "A New Kind of Shape" néven.

A borító jobb felső sorkában, első helyen szerepel a magyar felfedezés
BME

Az év végén pedig a szerkesztők beválogatták a Scientificamerican.com-on megjelent, 2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba, amiben nem máshova, mint a lista első helyére került a felfedezés.

Az 1845-ben alapított SciAm a leghosszabb ideje folyamatosan megjelenő tudományos magazin az Egyesült Államokban. Több mint 150 Nobel-díjas tudósnak jelent már meg benne cikke, Thomas Edisontól Marie Curie-n és Albert Einsteinen át Stephen Hawkingig.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.