Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) legfrissebb, 2025 nyarán indított kutatásából.
A felmérés szerint a válaszadók 91,5%-a elégedetlen az ösztöndíjak jelenlegi összegével. Kétharmaduk egyenesen 1-es osztályzattal értékelte a támogatások mértékét, jelezve, hogy az összegek messze elmaradnak attól, ami a mindennapi kiadások fedezéséhez szükséges lenne.
Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
Pénzügyi kiszolgáltatottság
A kutatás nemcsak az ösztöndíjak elégtelenségére mutat rá, hanem a hallgatók általános anyagi helyzetére is. A résztvevők közel 90%-a nem lenne képes önerőből kezelni egy váratlan kiadást, emellett a hallgatók többsége szülői vagy családi segítségre sem számíthat ilyen helyzetekben.
Félévente több százezer forintba kerülnek a felvételi legnépszerűbb alapképzései
Támogatási formák és a normatíva problémája
Jelenleg a felsőoktatásban kétféle állami ösztöndíj érhető el: szociális alapú és teljesítményalapú támogatások. Ezek mértékét az állam által meghatározott hallgatói normatíva alapján számítják ki. A probléma az, hogy ez az összeg utoljára 2020-ban emelkedett, miközben az infláció és az albérletárak azóta drasztikusan megugrottak. Ennek következtében az ösztöndíjak reálértéke folyamatosan csökken, és egyre kevésbé nyújtanak érdemi segítséget a diákoknak.
A HÖOK szerint indokolt lenne legalább a normatíva duplájára emelése, hogy a támogatási rendszer újra érdemi szerepet tölthessen be a hallgatók életében.
