Színház- és Filmművészeti Intézetet alapít a Pécsi Tudományegyetem

Ősztől 15 képzéssel, köztük osztatlan- és alapszakokkal, valamint szakirányú továbbképzésekkel indul az új intézet.

Nagy újítással nyitja meg a 2025/2026-os tanévet a Pécsi Tudományegyetem (PTE). Az egyetem közleménye szerint a PTE Művészeti Karán ősszel 15 új szakot indítanak, melyekre részben a pótfelvételik keretében lehet majd bekerülni.

Egy régi videójáték zenéje által ihletett orgonadarabbal ért el világsikert egy magyar művészhallgató

Az új szakok a következők lesznek:

  • Színházrendező osztatlan szak
  • Színművész osztatlan szak
  • Táncos és próbavezető alapszak (esti képzés)
  • Előadó-művészeti műszaki vezető szakirányú tk.
  • Előadó-művészeti gazdasági vezető szakirányú tk.
  • Mozgóképalkotó szakirányú tk.
  • Dokumentumfilm-alkotó szakirányú tk.
  • Forgatókönyv- és drámaíró szakirányú tk.
  • Színház- és filmművészeti szakíró szakirányú tk.
  • Színpad- és televíziós stage menedzser szakirányú tk.
  • Hatásvilágítás-tervező szakirányú tk.
  • Díszletszobrász szakirányú tk.
  • Díszletfestő szakirányú tk.

Két szak elindítása pedig még folyamatban van:

  • Előadó-művészeti marketing szakirányú tk. és
  • az Előadó-művészeti intézményvezető szakirányú tk.

„Színművész és a Színházrendező szakok iránt érdeklődők számára 2025. június-júliusban felvételi előkészítőt tartanak, majd július-augusztusban pótfelvételi keretében lehet jelentkezni.”

- olvasható a tájékoztatóban.

A PTE MK egyetemi tanárai mellett pedig a hallgatók számos neves színházi és filmes szakemberektől tanulhatnak majd, köztük például Deák Kristóf filmrendezőtől, Szabó Máté színházrendezőtől és Cserhalmi György színművésztől.

Az új színházi szakok indítási engedélyét a PTE MK Kari Tanácsa, szakbizottságai és a PTE Szenátusa 2024-ben, majd a Magyar Akkreditációs Bizottság 2025 májusában hagyta jóvá. Egy-egy filmes és televíziós alapszak akkreditációja még folyamatban van.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.