MI a vizsgán – hallgatói tiltakozást váltott ki a Corvinus új oktatási kísérlete

Komoly vitákat és hallgatói elégedetlenséget szült a Budapesti Corvinus Egyetem egyik tantárgyánál bevezetett oktatási kísérlet, amelyben csak a diákok felének engedték meg, hogy mesterséges intelligenciát használjanak a vizsgákon.

A Budapesti Corvinus Egyetem operációkutatás kurzusának oktatói rendhagyó kísérletet indítottak el az idei félévben: a hallgatók egy részének engedélyezték, hogy mesterséges intelligenciát – például ChatGPT-t – használjanak a vizsgák során, míg másoknak erre nincs lehetősége – írja a Telex. A két csoportot véletlenszerű sorsolással választották szét, és különböző vizsgafeltételeket határoztak meg számukra: míg az egyik csoport online, MI-eszközökkel dolgozhat, addig a másik „open book” formában, offline, de saját jegyzeteikkel vizsgázik.

Palkovics László: teljes körű MI-oktatás jöhet óvodától az egyetemig

A cél az MI tanulási hatásának vizsgálata, azonban a hallgatók közül többen igazságtalannak tartják az eljárást. Több diák is felkereste a Telexet, ugyanis szerintük nem a tudás, hanem a besorolás dönti el a vizsgaeredményt, ami különösen problémás, mivel az így kapott érdemjegyek akár az ösztöndíjakat is befolyásolhatják. Többen azt is kifogásolták, hogy a kurzus felvételekor nem volt tájékoztatás a vizsgáztatás eltérő módjáról.

„Nagyon nem tartom fairnek, elég abszurd, hogy van, aki használhat MI-t a vizsgán, mások meg nem, és ugyanarra a skálára kerülnek az eredmények. Így nem a tudást mérik, hanem azt, hogy ki melyik csoportba került – ez pedig szerintem baromi igazságtalan” – írta a lapnak a tárgy egyik hallgatója.

Az oktatók pontkompenzációval próbálják kezelni az esetleges különbségeket: ha az egyik csoport átlagosan rosszabbul teljesít, az abból eredő hátrányt pontok formájában korrigálják. Ez azonban sokak szerint nem képes valóban kiegyenlíteni a befektetett munka és idő különbségét. Több hallgató arról számolt be, hogy az MI-t használó csoportban kevesebb tanulással is elérhető hasonló eredmény, ami demotiváló hatással van a másik csoport tagjaira.

A kísérlethez elvileg hozzájárulást kértek a hallgatóktól, de sokan úgy érzik, nem kaptak valódi választási lehetőséget: az adatkezelési nyilatkozat aláírásától függetlenül automatikusan besorolták őket a kísérletbe.

A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz

A kísérlet akkora elégedetlenséget váltott ki, hogy az egyik hallgató közérdekű bejelentést is tett az alapvető jogok biztosának hivatalánál. Az ügy hatására már a minisztérium is reagált: Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerint, ha az MI-használat csak a hallgatók egy része számára engedélyezett, az jogszabályba ütközhet, mert sérti az egyenlő feltételek elvét.

A lap megkereste az egyetemet is. A kurzus oktatói szerint a kísérletet alapos szakmai előkészítés előzte meg, és az egyetemi etikai bizottság, valamint a Hallgatói Önkormányzat is jóváhagyta azt. Az oktatók célja, hogy reagáljanak az MI megjelenésével átalakuló oktatási kihívásokra, és tapasztalatot szerezzenek az új technológia hatásairól. Ugyanakkor elismerik, hogy a kísérlet heves érzelmeket váltott ki.

A Corvinus Egyetem közleményben jelezte: támogatja az oktatási innovációt, ugyanakkor újra megvizsgálja a kutatási projekt részleteit, figyelembe véve a hallgatói visszajelzéseket. A cél, hogy minden érintett számára megnyugtató megoldás szülessen, akár a kísérlet paramétereinek módosításával is.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.