Hamis diplomák gyanúja miatt razziázhattak laktanyákban

Felsőfokú oklevéllel tiszti rangot is szerezhetnek azok, akik a honvédséghez jelentkeznek - ez pedig magasabb fizetéssel is jár.

Hamis diplomák miatt razziázhattak több magyarországi laktanyában – írja a Blikk. A gyanú szerint lehetséges, hogy egyesek valótlan végzettségi iratokkal szerezhettek meg magasabb beosztásokat és az ezekhez járó magasabb fizetéseket.

Ilyen fizetésekre lehet számítani a 2025-ös felvételi legnépszerűbb mesterszakos képzéseivel

Egy összehangolt akció keretében az ügyészség, rendőri támogatással, több honvédségi irodából és laktanyából foglalt le tartalékosokra vonatkozó iratokat és digitális adathordozókat. A Blikk forrása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség koordinálta az intézkedéseket, amelyek több városban – köztük Kecskeméten, Szolnokon, Nyíregyházán és Szegeden – zajlottak.

A gyanú szerint a hamis diplomák révén többen jogtalan előnyökhöz juthattak, például előléptetéshez vagy magasabb juttatásokhoz. A lap értesülései szerint az ügy mögött nem húzódik politikai szál.

Egy korábbi tartalékos katona a lapnak elmondta: amikor önkéntes területvédelmi tartalékosként csatlakozott, csupán fénymásolatban kellett benyújtania a végzettséget igazoló dokumentumokat. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy ezeket ténylegesen ellenőrizték-e, és ha igen, hogyan. Kiemelte viszont, hogy jelentősége van annak, milyen végzettséggel jelentkezik valaki a honvédséghez, mivel felsőfokú oklevéllel akár tiszti rangot is elérhet, ami magasabb fizetéssel jár – nem csoda, hogy ezekre a pozíciókra sokan pályáznak.

A lap megkereste az ügyészséget is, amely nem cáfolta az értesüléseket, de hivatalosan csak annyit közölt: „Tájékoztatom, hogy a megkeresésében megjelölt ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást, azonban az eljárás részleteiről a nyomozás érdekeire tekintettel további információ nem adható.” A Honvédelmi Minisztérium a lap megkeresésére még nem reagált.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.