Felsőfokú oklevéllel tiszti rangot is szerezhetnek azok, akik a honvédséghez jelentkeznek - ez pedig magasabb fizetéssel is jár.
Hamis diplomák miatt razziázhattak több magyarországi laktanyában – írja a Blikk. A gyanú szerint lehetséges, hogy egyesek valótlan végzettségi iratokkal szerezhettek meg magasabb beosztásokat és az ezekhez járó magasabb fizetéseket.
Ilyen fizetésekre lehet számítani a 2025-ös felvételi legnépszerűbb mesterszakos képzéseivel
Egy összehangolt akció keretében az ügyészség, rendőri támogatással, több honvédségi irodából és laktanyából foglalt le tartalékosokra vonatkozó iratokat és digitális adathordozókat. A Blikk forrása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség koordinálta az intézkedéseket, amelyek több városban – köztük Kecskeméten, Szolnokon, Nyíregyházán és Szegeden – zajlottak.
A gyanú szerint a hamis diplomák révén többen jogtalan előnyökhöz juthattak, például előléptetéshez vagy magasabb juttatásokhoz. A lap értesülései szerint az ügy mögött nem húzódik politikai szál.
Egy korábbi tartalékos katona a lapnak elmondta: amikor önkéntes területvédelmi tartalékosként csatlakozott, csupán fénymásolatban kellett benyújtania a végzettséget igazoló dokumentumokat. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy ezeket ténylegesen ellenőrizték-e, és ha igen, hogyan. Kiemelte viszont, hogy jelentősége van annak, milyen végzettséggel jelentkezik valaki a honvédséghez, mivel felsőfokú oklevéllel akár tiszti rangot is elérhet, ami magasabb fizetéssel jár – nem csoda, hogy ezekre a pozíciókra sokan pályáznak.
A lap megkereste az ügyészséget is, amely nem cáfolta az értesüléseket, de hivatalosan csak annyit közölt: „Tájékoztatom, hogy a megkeresésében megjelölt ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást, azonban az eljárás részleteiről a nyomozás érdekeire tekintettel további információ nem adható.” A Honvédelmi Minisztérium a lap megkeresésére még nem reagált.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
