A legtöbben Németországból és Kínából érkeznek valamelyik magyar egyetemre tanulni.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2015 és 2024 között a nappali tagozatos alap-, mester- és osztatlan képzéseken tanuló külföldi hallgatók száma 23 ezerről 40 ezer főre nőtt.
Ezzel párhuzamosan külföldiek aránya 11,8 százalékól, 19,4 százalékra nőtt. Vagyis ezt azt jelenti, hogy 10 egyetemi hallgatóból 2 külföldi.
A legtöbben az egészségügyi és szociális gondoskodás képzési területeken tanulnak (30,5 százalék), de a gazdaságtudományi (10,8 százalék), társadalomtudományi (10 százalék), informatikai (8,9 százalék) és műszaki (8,8 százalék) szakok is jelentős népszerűségnek örvendenek.
A külföldi diákok közül 3,4 ezren nemzetközi programokon keresztül érkeztek, 1500-an előkészítő képzésben, 800-an vendéghallgatóként, míg további 600 fő részismereti programokban vesz részt.
2024-ben – hasonlóan az előző tanévhez – a legtöbb hallgatót Németország (3,3 ezer fő), Kína (2,6 ezer fő), Irán (2,0 ezer fő) és Románia (1,8 ezer fő) küldte.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
