Közel tíz év alatt majdnem a duplájára nőtt a külföldi hallgatók száma Magyarországon

A legtöbben Németországból és Kínából érkeznek valamelyik magyar egyetemre tanulni.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2015 és 2024 között a nappali tagozatos alap-, mester- és osztatlan képzéseken tanuló külföldi hallgatók száma 23 ezerről 40 ezer főre nőtt.

Ezzel párhuzamosan külföldiek aránya 11,8 százalékól, 19,4 százalékra nőtt. Vagyis ezt azt jelenti, hogy 10 egyetemi hallgatóból 2 külföldi.

A legtöbben az egészségügyi és szociális gondoskodás képzési területeken tanulnak (30,5 százalék), de a gazdaságtudományi (10,8 százalék), társadalomtudományi (10 százalék), informatikai (8,9 százalék) és műszaki (8,8 százalék) szakok is jelentős népszerűségnek örvendenek.

A külföldi diákok közül 3,4 ezren nemzetközi programokon keresztül érkeztek, 1500-an előkészítő képzésben, 800-an vendéghallgatóként, míg további 600 fő részismereti programokban vesz részt.

2024-ben – hasonlóan az előző tanévhez – a legtöbb hallgatót Németország (3,3 ezer fő), Kína (2,6 ezer fő), Irán (2,0 ezer fő) és Románia (1,8 ezer fő) küldte.

 

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.