A legtöbben Németországból és Kínából érkeznek valamelyik magyar egyetemre tanulni.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2015 és 2024 között a nappali tagozatos alap-, mester- és osztatlan képzéseken tanuló külföldi hallgatók száma 23 ezerről 40 ezer főre nőtt.
Ezzel párhuzamosan külföldiek aránya 11,8 százalékól, 19,4 százalékra nőtt. Vagyis ezt azt jelenti, hogy 10 egyetemi hallgatóból 2 külföldi.
A legtöbben az egészségügyi és szociális gondoskodás képzési területeken tanulnak (30,5 százalék), de a gazdaságtudományi (10,8 százalék), társadalomtudományi (10 százalék), informatikai (8,9 százalék) és műszaki (8,8 százalék) szakok is jelentős népszerűségnek örvendenek.
A külföldi diákok közül 3,4 ezren nemzetközi programokon keresztül érkeztek, 1500-an előkészítő képzésben, 800-an vendéghallgatóként, míg további 600 fő részismereti programokban vesz részt.
2024-ben – hasonlóan az előző tanévhez – a legtöbb hallgatót Németország (3,3 ezer fő), Kína (2,6 ezer fő), Irán (2,0 ezer fő) és Románia (1,8 ezer fő) küldte.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
