A legtöbben Németországból és Kínából érkeznek valamelyik magyar egyetemre tanulni.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2015 és 2024 között a nappali tagozatos alap-, mester- és osztatlan képzéseken tanuló külföldi hallgatók száma 23 ezerről 40 ezer főre nőtt.
Ezzel párhuzamosan külföldiek aránya 11,8 százalékól, 19,4 százalékra nőtt. Vagyis ezt azt jelenti, hogy 10 egyetemi hallgatóból 2 külföldi.
A legtöbben az egészségügyi és szociális gondoskodás képzési területeken tanulnak (30,5 százalék), de a gazdaságtudományi (10,8 százalék), társadalomtudományi (10 százalék), informatikai (8,9 százalék) és műszaki (8,8 százalék) szakok is jelentős népszerűségnek örvendenek.
A külföldi diákok közül 3,4 ezren nemzetközi programokon keresztül érkeztek, 1500-an előkészítő képzésben, 800-an vendéghallgatóként, míg további 600 fő részismereti programokban vesz részt.
2024-ben – hasonlóan az előző tanévhez – a legtöbb hallgatót Németország (3,3 ezer fő), Kína (2,6 ezer fő), Irán (2,0 ezer fő) és Románia (1,8 ezer fő) küldte.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
