Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A CEO szerint az MCC Brussels jogi kiskapukat kihasználva rejti el költségvetését és finanszírozási hátterét.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes szerve a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli intézete ellen — értesült a Népszava. A gyanú szerint a kormányközeli szervezet nem tartja be az uniós átláthatósági előírásokat, amelyek a lobbiszervezetek működését szabályozzák.
Átláthatósági problémák és jogi kiskapuk
A brüsszeli MCC működését a Corporate Europe Observatory (CEO) nevű civil szervezet jelentette fel, amely évek óta dolgozik a brüsszeli lobbitevékenység átláthatóbbá tételén. A szervezet szerint az MCC Brussels jogi kiskapukat kihasználva rejti el költségvetését és finanszírozási hátterét.
Az Európai Unióban minden olyan szervezet, amely kapcsolatba kíván lépni az uniós intézményekkel, vagy részt venne azok rendezvényein, köteles regisztrálni a hivatalos lobbiadatbázisban, és nyilvánosságra hozni költségvetését, valamint érdekképviseleti tevékenységére fordított kiadásait. Az MCC Brussels ugyan regisztrált, de pénzügyi adatait egyelőre nem tette elérhetővé, arra hivatkozva, hogy a szabályok csak a regisztráció után lépnek életbe, és a frissen bejegyzett szervezeteknek bizonyos türelmi idő jár.
A Mathias Corvinus Collegium 2022 őszén jelentette be brüsszeli irodájának megalapítását, hivatalosan azonban csak 2023 augusztusában jegyezték be belga jogi személyként, és a lobbi-regiszterbe is csak 2024 elején került be. Álláspontjuk szerint emiatt legkorábban 2026-ban lesz kötelező közzétenniük a pénzügyi beszámolóikat.
Kérdések és ellentmondások a tevékenységek körül
Annak ellenére, hogy az MCC Brussels állítása szerint 2023 augusztusa előtt csak előkészítő munkát végeztek, az elmúlt két évben több konferenciát szerveztek és kiadványokat jelentettek meg, amelyekben rendszeresen bírálják az EU energiapolitikáját. Ezek a tevékenységek klasszikus lobbizásnak számítanak, ám a szervezet eddig nem számolt be arról, milyen forrásból és mekkora költségvetéssel végezte ezeket.
További kérdéseket vet fel az is, hogy John O’Brien, az MCC Brussels kommunikációs vezetője saját LinkedIn-profilján már 2022 szeptembere óta a szervezet munkatársaként szerepel, noha hivatalosan csak hónapokkal később kezdték meg működésüket.
Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy a brüsszeli lobbi- és érdekképviseleti tevékenységek szigorúan szabályozott és átlátható keretek között zajlanak, éppen azért, hogy világos legyen, kik és milyen forrásból próbálnak befolyást gyakorolni az európai döntéshozatalra. A mostani vizsgálat arra deríthet fényt, hogy az MCC Brussels tevékenysége és finanszírozása összhangban van-e ezekkel az elvárásokkal.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.