Vizsgálat indult a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodája ellen

A CEO szerint az MCC Brussels jogi kiskapukat kihasználva rejti el költségvetését és finanszírozási hátterét.

Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes szerve a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli intézete ellen — értesült a Népszava. A gyanú szerint a kormányközeli szervezet nem tartja be az uniós átláthatósági előírásokat, amelyek a lobbiszervezetek működését szabályozzák.

Átláthatósági problémák és jogi kiskapuk

A brüsszeli MCC működését a Corporate Europe Observatory (CEO) nevű civil szervezet jelentette fel, amely évek óta dolgozik a brüsszeli lobbitevékenység átláthatóbbá tételén. A szervezet szerint az MCC Brussels jogi kiskapukat kihasználva rejti el költségvetését és finanszírozási hátterét.

Az Európai Unióban minden olyan szervezet, amely kapcsolatba kíván lépni az uniós intézményekkel, vagy részt venne azok rendezvényein, köteles regisztrálni a hivatalos lobbiadatbázisban, és nyilvánosságra hozni költségvetését, valamint érdekképviseleti tevékenységére fordított kiadásait. Az MCC Brussels ugyan regisztrált, de pénzügyi adatait egyelőre nem tette elérhetővé, arra hivatkozva, hogy a szabályok csak a regisztráció után lépnek életbe, és a frissen bejegyzett szervezeteknek bizonyos türelmi idő jár.

A Mathias Corvinus Collegium 2022 őszén jelentette be brüsszeli irodájának megalapítását, hivatalosan azonban csak 2023 augusztusában jegyezték be belga jogi személyként, és a lobbi-regiszterbe is csak 2024 elején került be. Álláspontjuk szerint emiatt legkorábban 2026-ban lesz kötelező közzétenniük a pénzügyi beszámolóikat.

Kérdések és ellentmondások a tevékenységek körül

Annak ellenére, hogy az MCC Brussels állítása szerint 2023 augusztusa előtt csak előkészítő munkát végeztek, az elmúlt két évben több konferenciát szerveztek és kiadványokat jelentettek meg, amelyekben rendszeresen bírálják az EU energiapolitikáját. Ezek a tevékenységek klasszikus lobbizásnak számítanak, ám a szervezet eddig nem számolt be arról, milyen forrásból és mekkora költségvetéssel végezte ezeket.

További kérdéseket vet fel az is, hogy John O’Brien, az MCC Brussels kommunikációs vezetője saját LinkedIn-profilján már 2022 szeptembere óta a szervezet munkatársaként szerepel, noha hivatalosan csak hónapokkal később kezdték meg működésüket.

Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy a brüsszeli lobbi- és érdekképviseleti tevékenységek szigorúan szabályozott és átlátható keretek között zajlanak, éppen azért, hogy világos legyen, kik és milyen forrásból próbálnak befolyást gyakorolni az európai döntéshozatalra. A mostani vizsgálat arra deríthet fényt, hogy az MCC Brussels tevékenysége és finanszírozása összhangban van-e ezekkel az elvárásokkal.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.