Az elmúlt tíz évben jócskán elmaradtunk ez elvárt uniós céltól.
Nem csak a korai iskolaelhagyókkal kapcsolatos uniós célkitűzést nem sikerült megugrania Magyarországnak, hanem a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok arányát sem sikerült növelnie – derül ki a tavalyi Társadalmi Riportból.
A tanulmány egészen pontosan azt vizsgálta, hogy az Európai Unióban 2014 és 2023 között mennyire sikerült tartania magát a tagállamoknak ahhoz a célkitűzéshez, hogy kicsivel több mint 35%-ról 40 majd 2030-ig 45%-ra emelje a diplomás fiatalok arányát.
A grafikonok és a mutatók nem hazudnak, szinte mindenkinek, hazánkat és Romániát kivéve, sikerült nagyjából elérnie a 2020-as célkitűzést, és jól halad az áhított 45%-os arány felé.
„A 27 EU-ország átlagában 2014 és 2023 között nagyjából egyenletesen növekedett a diplomás fiatalok aránya, a vizsgált időszakban 36%-ról 43%-ra nőtt, 2020-ra pedig elérte az erre az időpontra kijelölt 40%-os uniós célértéket.” – írta Varga Júlia, a tanulmány szerzője, a statisztikával kapcsolatban.
A grafikonon fel van tüntetve Magyarország egyéni haladása is, mint viszonyítási alap. Látható, hogy a mutató 2015 után a kezdeti 32%-ról lecsökken egy 30 körüli adatra, és tartja is ezt a szintet egészen 2021-ig. Itt ugyanis, egy hirtelen ugrás fedezhető fel, amit sajnos egy hatalmas visszaesés követ.
A 2021-re elért 33% visszaesett 30% alá 2023-ra. Ez nem csak, hogy a 2020-as célértéktől áll messze, hanem egy 16%-os különbséget jelent a 2030-ra kitűzött 45%-os uniós célértékkel szemben. Mindezt öt év alatt kellene behozni úgy, hogy a korábbi célt sem értük el.
Mindenki beelőzött minket, Romániát kivéve
Az országok szerinti összehasonlítás kifejezetten érdekes és egyben szomorú eredményt mutat. Míg 2014-ben kilenc ország volt mögöttünk a diplomás fiatalok arányát illetően, addig 10 évvel később már csak egy, az pedig nem más, mint Románia. Ott és hazánkban nemhogy nem nőtt, hanem csökkent a diplomát szerzők aránya.
Ha régiók szerint nézzük az ország teljesítményét, akkor bíztatóbb adatokat lehet felfedezni. Az Eurostat 2023-as európai régió szintű felméréséből kiderül, hogy Budapest abba a 30%-ba tartozik, akiknek sikerült elérni és meghaladni a 2030-ra kitűzött diplomás arányokat. 2022-re a főváros 62,3%-os aránnyal ugrotta ezt meg.
Ezzel szemben negatív eredményeket is produkáltunk. Tizenhét olyan európai régió volt, ahol a 25-34 évesek kevesebb mint egynegyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezek közül három magyar volt.
„Észak-Magyarország a négy legrosszabbul teljesítő európai régió között volt 18,2%-os aránnyal, de Észak-Alföld (22,6%) és Nyugat-Dunántúl is (22,9%) bekerült a 17 legrosszabb régió közé.” – emelték ki a tanulmányban.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
