A gazdaságtudományokon a legmagasabb a munkavégző hallgatók aránya.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikájában a 2023-ban aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulókat kérdezték a munkaerőpiaci helyzetükről.
A kérdőív kitöltőinek 53 százaléka dolgozott a kitöltés évében. Ebből 68,5 százalék a munkatapasztalat szerzésének érdekében dolgozott, és 59 százalékuk pedig a megélhetési költségek fedezése érdekében vállalt munkát.
Az adatok szerint a képzési területek közül a gazdaságtudományok területén tanulók közül (67%) dolgoznak a legtöbben egyetem mellett. Őket követi a sporttudomány és a társadalomtudomány területein tanulók.
Top 5 képzési terület, ahol a legmagasabb a munkavégzők aránya:
Egyetlen terület volt, ahol 40 százalék alá ment a dolgozó hallgatók aránya, ami pedig a természettudomány, 36 százalékos aránnyal.
A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a tanulmányok és a munka összehangolása mennyire ütközik nehézségekbe. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy az orvos- és egészségtudomány hallgatóknak van a legnehezebb helyzete. A dolgozó hallgatók 69,8 százalékának nehéz összeegyeztetni a tanulást és a munkát. Ez az informatika szakos hallgatóknak jelentett a legkevésbé problémát, bár az arányuk 44,3 százalékkal így is magasnak tűnik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
