Az elmúlt tíz évben jócskán elmaradtunk ez elvárt uniós céltól.
Nem csak a korai iskolaelhagyókkal kapcsolatos uniós célkitűzést nem sikerült megugrania Magyarországnak, hanem a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok arányát sem sikerült növelnie – derül ki a tavalyi Társadalmi Riportból.
A tanulmány egészen pontosan azt vizsgálta, hogy az Európai Unióban 2014 és 2023 között mennyire sikerült tartania magát a tagállamoknak ahhoz a célkitűzéshez, hogy kicsivel több mint 35%-ról 40 majd 2030-ig 45%-ra emelje a diplomás fiatalok arányát.
A grafikonok és a mutatók nem hazudnak, szinte mindenkinek, hazánkat és Romániát kivéve, sikerült nagyjából elérnie a 2020-as célkitűzést, és jól halad az áhított 45%-os arány felé.
„A 27 EU-ország átlagában 2014 és 2023 között nagyjából egyenletesen növekedett a diplomás fiatalok aránya, a vizsgált időszakban 36%-ról 43%-ra nőtt, 2020-ra pedig elérte az erre az időpontra kijelölt 40%-os uniós célértéket.” – írta Varga Júlia, a tanulmány szerzője, a statisztikával kapcsolatban.
A grafikonon fel van tüntetve Magyarország egyéni haladása is, mint viszonyítási alap. Látható, hogy a mutató 2015 után a kezdeti 32%-ról lecsökken egy 30 körüli adatra, és tartja is ezt a szintet egészen 2021-ig. Itt ugyanis, egy hirtelen ugrás fedezhető fel, amit sajnos egy hatalmas visszaesés követ.
A 2021-re elért 33% visszaesett 30% alá 2023-ra. Ez nem csak, hogy a 2020-as célértéktől áll messze, hanem egy 16%-os különbséget jelent a 2030-ra kitűzött 45%-os uniós célértékkel szemben. Mindezt öt év alatt kellene behozni úgy, hogy a korábbi célt sem értük el.
Mindenki beelőzött minket, Romániát kivéve
Az országok szerinti összehasonlítás kifejezetten érdekes és egyben szomorú eredményt mutat. Míg 2014-ben kilenc ország volt mögöttünk a diplomás fiatalok arányát illetően, addig 10 évvel később már csak egy, az pedig nem más, mint Románia. Ott és hazánkban nemhogy nem nőtt, hanem csökkent a diplomát szerzők aránya.
Ha régiók szerint nézzük az ország teljesítményét, akkor bíztatóbb adatokat lehet felfedezni. Az Eurostat 2023-as európai régió szintű felméréséből kiderül, hogy Budapest abba a 30%-ba tartozik, akiknek sikerült elérni és meghaladni a 2030-ra kitűzött diplomás arányokat. 2022-re a főváros 62,3%-os aránnyal ugrotta ezt meg.
Ezzel szemben negatív eredményeket is produkáltunk. Tizenhét olyan európai régió volt, ahol a 25-34 évesek kevesebb mint egynegyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezek közül három magyar volt.
„Észak-Magyarország a négy legrosszabbul teljesítő európai régió között volt 18,2%-os aránnyal, de Észak-Alföld (22,6%) és Nyugat-Dunántúl is (22,9%) bekerült a 17 legrosszabb régió közé.” – emelték ki a tanulmányban.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
