Mikor és mennyi tanulmányi ösztöndíjat kapnak a hallgatók a 2025-ös tavaszi félévben?

Márciusig még várni kell.

Bár még közel egy hónap van az őszi félév vizsgaidőszakából, érdemes tudni, mikor számíthatnak az első ösztöndíjak kiutalására az egyetemisták a következő félévben.

A legtöbb felsőoktatási intézményben február 10-én kezdődik a 2025-ös tavaszi félév szorgalmi időszaka. A hallgatók pedig a szemeszter második hónapjában kapják meg először a tanulmányi ösztöndíjukat, amelyet öt hónapon keresztül, júliusig folyósítanak.

Több egyetemhez hasonlóan az ELTE is az adott hónap 10. napjáig utalja az ösztöndíjakat. Kivéve a félév első hónapját, ugyanis a február-március havi juttatásokat egy összegben, márciusban kapják meg a hallgatók.

A pécsi egyetemen is márciusban történik az első utalás, amiben a hallgatók maximum 50 %-a részesülhet. Az aktuális kari sajátosságok alapján megállapított, az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges korrigált kreditindexet február végén töltik fel a honlapra.

Mennyi lesz az ösztöndíj?

A tanulmányi ösztöndíj az elért tanulmányi eredmények alapján nyerhető el úgy, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie az éves hallgatói normatíva (166 600 Ft) 5 százalékának megfelelő összeget (8330 Ft).

Az ösztöndíjak összege azonban intézményenként és karonként eltérő lehet, amelyet befolyásolhat az állami ösztöndíjas hallgatók létszáma és az előző féléves tanulmányi eredményeik.

Hol lehet megnézni a kifizetéseket?

A Neptun rendszerbe belépve a Pénzügyek/Ösztöndíjak, kifizetések menüben tájékozódhatnak a hallgatók a számukra havonta kifizetett ösztöndíj(ak) összegéről és a kifizetések határidejéről.

Fontos megjegyezni, hogy az ösztöndíjak pontos összege és a kifizetések időpontja intézményenként változhat, ezért a hallgatóknak érdemes tájékozódniuk saját egyetemük hivatalos tájékoztatóiból vagy a tanulmányi osztályokon.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.